Továbbra is fenntartja az Európai Unió Törvényszékéhez benyújtott keresetét a Székely Nemzeti Tanács

Továbbra is fenntartja az Európai Unió Törvényszékéhez a nemzeti régiókra vonatkozó polgári kezdeményezés kapcsán benyújtott keresetét a Székely Nemzeti Tanács (SZNT). Ezt az Európai Bizottság ellenkérelmére most benyújtott válaszában is jelezte – tájékoztatott a Székely Nemzeti Tanács elnöke.

Illusztráció (Forrás: NurPhoto via AFP)

Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnöke közleményében felidézte: az Európai Bizottság 2025. szeptember 3-án közölte, hogy nem kíván lépéseket tenni az általuk kezdeményezett Kohéziós politika a régiók egyenlőségéért és regionális kultúrák fenntarthatóságáért című európai polgári kezdeményezés ügyében. A döntést az SZNT megtámadta az Európai Unió Törvényszéke előtt, és az EB ellenkérelmére most benyújtott válaszában jelezte, hogy a keresetet továbbra is teljes egészében fenntartja.

A Székely Nemzeti Tanács továbbra is teljes egészében fenntartja keresetét, jelentette be a testület elnöke (Fotó: MTI/Kátai Edit)

Az SZNT szerint az EB eljárása több ponton sértette a megfelelő ügyintézés, az átlátható indoklás és a valódi demokratikus részvétel követelményeit, érvelését pedig tartalmilag tévesnek tartják.

A mi kezdeményezésünk nem általános kisebbségvédelmi szabályozást kér az Európai Uniótól, és nem a tagállamok közigazgatási berendezkedésének megváltoztatását célozza. Mi azt kérjük, hogy az uniós kohéziós politika vegye figyelembe azokat a sajátos történelmi, kulturális, nyelvi és demográfiai tényezőket, amelyek bizonyos régiókat tartós gazdasági hátrányba sodornak. Ez a kohéziós politika körébe tartozó kérdés

– írták a közleményben.

Közölték: elfogadhatatlannak tartják, hogy az EB a 2025. március 25-i meghallgatás kérdéseit csak néhány nappal korábban küldte meg a szervezőknek, így a szóbeli meghallgatás kiüresedett, elvesztette valódi rendeltetését.

Azt is súlyos problémának tartják, hogy az EB közleményében azt állította: nem áll rendelkezésére olyan bizonyíték, amely alátámasztaná a nemzeti régiók gazdasági és demográfiai hátrányait.

Ezzel szemben mi az eljárás során konkrét írásbeli anyagokat, gazdasági elemzéseket és adatokat nyújtottunk be

– írták. 

Hozzátették, hogy az EB mostani ellenkérelmében a bizonyítékok hiánya helyett azok állítólagos elavultságára és korlátozott hatókörére hivatkozik, de szerintük az utólagos indoklás már nem pótolhatja a korábbi kommunikáció hiányosságait.

Meggyőződésünk, hogy ha a Bizottság a benyújtott adatokat nem tartotta elégségesnek, akkor kötelessége lett volna ezt még az eljárás során egyértelműen jelezni, lehetőséget adni azok kiegészítésére, illetve saját intézményi eszközeivel – például uniós statisztikai források felhasználásával – maga is alaposabb vizsgálatot végezni. Ehelyett a Bizottság passzív maradt, majd a végén egyszerűen bizonyítékhiányra hivatkozott

– mutatott rá közleményében az SZNT.

A szervezet ellentmondásosnak tartja, hogy az EB egyes területi sajátosságokkal rendelkező régiók esetében elfogadja a célzott uniós megközelítést, míg a nemzeti régiók esetében elutasítja ezt. Szerintük az is ellentmondásos, hogy a kohéziós források felhasználásánál az alapjogok és a megkülönböztetésmentesség követelményeire hivatkozik, de amikor ezeket a nemzeti régiók helyzetére kellene alkalmazni, már a hatáskörhiányra utal.

Meggyőződésünk, hogy az európai polgári kezdeményezés intézménye csak akkor töltheti be demokratikus szerepét, ha a több mint egymillió európai polgár által támogatott javaslatokat az Európai Bizottság valóban nyitottan, gondosan és érdemben vizsgálja meg. Ennek a követelménynek ebben az ügyben a Bizottság nem tett eleget

– írta az SZNT. 

Hozzátette: kérik a törvényszéktől, mondja ki, hogy jogsértő volt az EB döntése, és semmisítse meg azt.

Az SZNT tavaly márciusban nyújtotta be az Európai Bizottsághoz a Kohéziós politika a régiók egyenlőségéért és a regionális kultúrák fenntarthatóságáért című polgári kezdeményezését, amelyhez a koronavírus-járvány közepette, két év alatt gyűjtöttek össze több mint 1,2 millió hitelesített aláírást. A bizottság szeptember 3-i hivatalos válaszában közölte: nem javasol új európai uniós jogszabályt a polgári kezdeményezés alapján, mivel álláspontja szerint a jelenlegi szilárd védintézkedések is elősegítik a kisebbségek befogadását és az egyenlő bánásmód biztosítását, valamint a kulturális és nyelvi sokszínűség tiszteletben tartását. Az elutasító határozat megsemmisítése érdekében az SZNT novemberben az Európai Unió Bíróságához fordult.

Borítókép: Illusztráció (Forrás: NurPhoto via AFP)