„Nincs más lehetőség” – az ukrán elnöki hivatal vezetője drámai vallomást tett

Ukrajna háború utáni gazdaságát nem lehet újjáépíteni külföldi szakemberek toborzása és a külföldre menekült ukránok hazacsábítása nélkül. Erről Kirill Budanov, az elnöki hivatal vezetője beszélt a Kijevi Mohila Akadémia hallgatói előtt, rávilágítva arra a demográfiai katasztrófára, amellyel az ország szembenéz. Budanov szerint a népességfogyás olyan mértékű munkaerőhiányt okoz, amit pusztán a termelékenység növelésével már lehetetlen megoldani.

Az ukrán fiatalok inkább elvágyódnak az országból a háború miatt Fotó: SERGEI SUPINSKY Forrás: AFP

Több sebből vérzik az ukrán társadalom (Fotó: YULIIA OVSIANNIKOVA / NurPhoto)

Strukturális kihívások: a megroppant humántőke

A demográfusok szerint a legnagyobb csapást az úgynevezett humántőke minőségi összetétele szenvedte el. A külföldre menekültek túlnyomó többsége, mintegy nyolcvan százaléka magasan képzett, diplomás nő és gyermek. Ez a strukturális veszteség egy kettős spirált indított el:

1. Mivel a szülőképes korú nők jelentős része külföldön tartózkodik, a születési ráta történelmi mélypontra, 1,0 alá süllyedt.
2. A külföldön tanuló ukrán gyermekek integrációja a befogadó országok (Németország, Lengyelország, Csehország) oktatási rendszerébe azt vetíti előre, hogy egy teljes generáció szakadhat el véglegesen a hazájától.

Eközben a Center for Economic Strategy felmérései aggasztó tendenciára mutatnak rá:

míg a háború elején a menekültek 74 százaléka tervezett visszatérni, ez az arány mára 43 százalékra csökkent. Minél tovább húzódik a fegyveres konfliktus, annál mélyebb gyökereket eresztenek az ukrán családok külföldön, ami minimalizálja a spontán hazatérési kedvet.

Ukrajna problémái nem oldódnak a háború lezártával (Fotó: YULIIA OVSIANNIKOVA / NurPhoto9

A háború után: külföldi munkásokra utalva

A Nemzetközi Valutaalap (IMF) előrejelzése szerint Ukrajna lakossága 2030-ra 34 millió körül stabilizálódhat, amennyiben a harcok lezárulnak és megindul egy mérsékelt hazatérési hullám. Ez a szám azonban csalóka: a társadalom szerkezete teljesen felborul, és az ukrán gazdasági minisztérium becslései szerint legalább 4,5–5 millió plusz munkavállalóra lesz szükség az ország újjáépítéséhez.

A Kyiv Post beszámolója alapján a kijevi vezetés előtt két párhuzamos út áll: egyrészt meg kell teremteni azt a gazdasági klímát és biztonsági érzetet, amely hazacsábítja a külföldön élő ukránokat, másrészt meg kell nyitni a határokat a külföldi vendégmunkások előtt.

Az ukrán kormány már össze is állított egy 70 országból álló listát (köztük Marokkóval, Afganisztánnal és Banglades-sel), ahonnan egyszerűsített eljárással és a vízumkötelezettségek enyhítésével terveznek szakképzett munkaerőt toborozni a kritikus szektorokba, mint az építőipar, a logisztika és az infrastruktúra helyreállítása. 

Ukrajnának külföldi munkavállalókra lesz szüksége a háború utáni gazdaság újjáépítéséhez a külföldről hazatérő ukránok mellett

– jelentette ki Kirill Budanov, az elnöki hivatal vezetője. Az ukrán védelmi minisztérium emellett a katonai toborzást is megnyitja a külföldiek előtt, hogy csökkentse a hazai lakosságra nehezedő katonai nyomást.

Ukrajna jövője és túlélése hosszú távon azon múlik, képes lesz-e a nyugati integráció, az Európai Unióhoz való közeledés és a nemzetközi segélyek segítségével olyan vonzó, biztonságos és gazdaságilag dinamikus környezetet teremteni, amely képes megfordítani a történelmi léptékű népességfogyást. Ellenkező esetben az ország az elöregedés és a tartós gazdasági stagnálás csapdájába eshet.