Durva kényszerleszállás: ők fizetik meg az iráni háború árát

A Közel-Keleten dúló háború gyökeresen és hosszú távra megváltoztatta a globális turizmust, hiszen a térség hagyományos idegenforgalmi fellegvárai súlyos veszteségeket szenvednek el, míg a légterek lezárása miatt a kulcsfontosságú Öböl menti átszállócsomópontok megbénultak. A háborús hullámok azonban jóval túlmutatnak a régió határain: az Európa és a Távol-Kelet közötti légiforgalom drasztikus átterelődése nemcsak a repülőjegyek árait és a menetidőt repítette a magasba, hanem a távol-keleti desztinációk keresletét is alapjaiban rendezte át, míg a légitársaságok kénytelenek menteni a menthetőt.

Földre kényszerültek a légitársaságok, de a közel-keleti népszerű célállomások világa is fenekestül felfordult Fotó: KARIM SAHIB Forrás: AFP

Drága mulatság lett repülni, de van mentőöv

A repülőgépek ráadásul kénytelenek több ezer kilométeres kerülőket tenni, ami óriási mennyiségű plusz üzemanyagot éget el. Mivel az iráni konfliktus miatt a Hormuzi-szoros blokád alá került, az európai repülőgép-üzemanyag importja akadozik. A kerozin ára a feszültségek hatására jelentősen megugrott, ami azonnal beépült a repülőjegyek árába. A Távol-Keletre utazó turisták számára az eddig kényelmes, egy-két órás dubaji vagy dohai átszállások rémálommá váltak. A törölt járatok miatt tízezrek ragadtak a terminálokon, az alternatív útvonalak szűkössége miatt pedig a jegyárak a többszörösére nőttek.

A légitársaságok igyekeznek kezelni a helyzetet, és elsősorban a biztonságot hangsúlyozzák, például biztonságos útvonalak tervezésével – magyarázta lapunknak Szeszler Szilvia, aki megjegyezte, hogy egy ilyen esemény után a bizalom nem két hét alatt áll helyre. 

Több százezer utas terveit döntötte romba az iráni háború, a reptereken kiszámíthatatlan lett az élet (Fotó: MARCIN GOLBA / NurPhoto)

Ilyen esetekben felmerül a kérdés, hogy a fapados cégek vagy a nagy óriások hogyan igyekeznek megtartani az emberek bizalmát a kellemetlenségek ellenére. Szeszler Szilvia maga is rengeteget utazik, így saját tapasztalatát is megosztotta, ami még a háború előtti időből származik.

Volt például egy Flydubai-foglalásunk, ameivel a Maldív-szigetekről jöttünk volna vissza. A járat késett, így lekéstük a csatlakozást. Ekkor a rendszerük olyan precízen működött, mint a svájci óra: tranzitbusszal elvittek minket egy közeli, kifogástalan szállodába, biztosítottak étkezést, majd másnap visszavittek a reptérre, és végül egy Emirates-járatra tettek fel minket 

– idézte fel a turisztikai szakember. Szerinte ilyen szituációkban felértékelődik a kiegészítő szolgáltatások szerepe:

• a várók (lounge-ok) használata,
• a fedélzeti étkezések,
• a prémium turistaosztály, vagy
• az ingyenes dubaji városnéző programok azoknak, akik mégis elutaztak. 

Minden részletre odafigyelnek a nagyobb légitársaságok.

A légitársaságok minden tőlük telhetőt megtesznek azért, hogy megmaradjon az utasok bizalma (Fotó: KARIM SAHIB / AFP)

Ledőlt a távol-keleti dominó

A kereslet a távol-keleti helyekre nem tűnt el, de a realitások teljesen átírták a szezont. Thaiföld, Vietnám, Indonézia (Bali) vagy éppen Japán hagyományosan az európai utazók kedvencei. Azonban azzal, hogy az Öböl menti légitársaságok működése megdrágult, ezen országok elérése fizikailag is nehezebbé vált. Az utazni vágyók egy része a hosszabb menetidő és a drágább jegyek miatt egyszerűen lemondott a távol-keleti utakról – legalábbis azok a magyarok, akik mindenképpen Budapestről akarnak utazni. Szeszler Szilvia szerint ugyanakkor van alternatív megoldás.

Indulhatunk Bécsből, Frankfurtból vagy Helsinkiből is. Nekünk, magyaroknak a legegyszerűbb megoldás átmenni Bécsbe – akár busszal, akár egy rövid repülőúttal –, hiszen onnan már szinte az összes többi légitársaság elérhető, amelyek jóval északabbra repülnek, így az útvonaluknak egyáltalán nincs köze a közel-keleti konfliktus zónájához. Hasonlóan jó opció Varsó is 

– sorolta. A távol-keleti országokat is súlyosan érintette az iráni háború. – A Maldív-szigeteken voltak olyan tulajdonosok, akik teljesen más iparág felé fordultak. Srí Lankán is hasonló volt a helyzet: a hatalmas luxusszállodákban mindössze harmincan voltunk, a kis vendégházak pedig ki sem nyitottak. Olyan arányú járat- és szállásfoglalás-törlések történtek, amelyek teljesen hazavágták a turisztikai ipart és a kapcsolódó ágazatokat, például a vendéglátást és a transzfercégeket – magyarázta a szakember.

Olyan népszerű desztinációkon került a szakadék szélére a turizmus, mint a Maldív-szigetek (Fotó: MOHAMED AFRAH / AFP)

Szeszler Szilvia egy olyan jelenségre is felhívta a figyelmet, ami csak tetézte a bajt. Az utóbbi években ugyanis megjelentek az önjelölt és engedély nélkül tevékenykedő utazásszervezők, akik nincsenek felkészülve egy ilyen krízishelyzetre, így azok az utasok, akik beléjük vetették a bizalmukat, komoly bajba kerültek külföldön. Szeszler Szilvia ezért azt javasolja, hogy mindenképp hivatalos úton szervezzék meg az utazásaikat az emberek, akkreditált szakemberekkel és irodákkal, azoknak ugyanis kötelességük segíteni.

Fenekestül felfordult a világ: teljesen átrendeződött kereslet

A háború ellenére egyébként a globális turizmus elképesztő rugalmasságot mutat. Az ENSZ Turisztikai Világszervezete adatai szerint 2026 első negyedévében a nemzetközi érkezések száma globálisan még növekedni is tudott két százalékkal, mivel az emberek nem lemondtak az utazásról, hanem úticélt változtattak. Ez a menekülő kereslet komoly átrendeződést hozott. 

Azok a légitársaságok és csomópontok, amelyek kimaradnak a konfliktus zónájából – például Isztambul vagy egyes közép-ázsiai városok – hatalmasat profitálnak, hiszen rajtuk keresztül biztonságosabban elérhető Kelet-Ázsia. 

Sokan a Távol-Kelet helyett közelebbi, stabilabb régiókat választottak. Európa belső turizmusa, Észak- és Kelet-Afrika szívta fel azt a fizetőképes keresletet, amely egyébként a Közel-Keleten vagy a Távol-Keleten csapódott volna le.