Rettegnek Brüsszelben az ukrán csatlakozástól, de nincs más választása Ursula von der Leyennek

Miközben a politikai retorika szintjén Brüsszel tárt karokkal várja Ukrajnát az Európai Unióba, a folyosókon pénzügyi pánik uralkodik. A következő, 2028-ban kezdődő hétéves uniós költségvetés tervezésekor ugyanis már azzal is számolni kell, hogy Kijev esetleges belépésével a jelenlegi kedvezményezett országok – köztük Magyarország és Lengyelország – egyik napról a másikra nettó befizetővé válnának. Az összes fejlesztési és agrártámogatást beszippantaná az ukrán újjáépítés.

Fotó: BENOIT DOPPAGNE Forrás: BELGA MAG

Feszült találkozókra számíthatnak az uniós kormány-és államfők az ukrán csatlakozás lehetősége miatt (Fotó: MICHAEL KAPPELER / DPA)

Az európai gazdák halálos ítélete

Ha a kohéziós pénzek elapadása nem lenne elég, a mezőgazdaságban még brutálisabb lenne a pusztítás. Ukrajna a világ egyik legnagyobb éléstára, gigantikus méretű, rendkívül termékeny feketeföld-területekkel és hatalmas agrárvállalatokkal. Az EU jelenlegi agrártámogatási rendszere alapvetően a megművelt földterület nagysága alapján osztja a pénzt a gazdáknak.

Ha Ukrajna belép a közös piacra, az ukrán agrárholdingok akkora földterületekkel jelennének meg a rendszerben, hogy a teljes uniós agrárköltségvetés harmadát egyedül ők szippantanák fel.

Hogy a rendszer ne omoljon össze, Brüsszelnek két választása lenne: drasztikusan megemeli a tagállamok befizetéseit (amit a nyugatiak fognak megvétózni), vagy a felére-harmadára csökkenti a francia, német, lengyel és magyar gazdáknak juttatott hektáronkénti támogatásokat. Nem nehéz belátni, hogy az utóbbi forgatókönyv a teljes európai agrárium csődjéhez és traktoros blokádokhoz vezetne Párizstól Budapestig.

Az agrárium szereplői bezárhatják a boltot, ha Ukrajna ész nélkül csatlakozás az EU-hoz (Fotó: KAREN MINASYAN / AFP)

A nagy brüsszeli dilemma: hogyan hazudják el a matekot?

A helyzet pikantériája, hogy a nyugati politikusok – élükön az Európai Bizottsággal – pontosan látják a számokat, mégsem hátrálhatnak ki az Ukrajnának tett politikai ígéretek mögül. Ezért a háttérben már most olyan trükkökön dolgoznak a 2028–2034-es költségvetés tervezésekor, amikkel megpróbálják elkerülni a pénzügyi armageddont.

A legvalószínűbb megoldás az lesz, hogy Ukrajna nem kap teljes jogú tagságot a pénzosztás tekintetében. Bevezethetnek egy akár 10-15 éves átmeneti időszakot, ami alatt Kijev csak minimális forrásokhoz juthatna hozzá, és a mezőgazdasági piacát is korlátoznák.

Ez viszont politikai szempontból lenne pofon Ukrajnának, hiszen ők nem másodosztályú tagságért harcolnak. Az EU-bővítés így egy olyan csapdává vált, ahol a politikai szándék és a kőkemény gazdasági realitás csap össze egymással, a legrosszabbul pedig szokás szerint Közép-Európa jár majd.