A biztonságért cserébe minden lépésünket figyelik

Egyre több országban terjednek a Covid–19 megállítására és megelőzésére irányuló digitális eszközök, amelyek a felhasználók mozgását és érintkezéseit ellenőrzik. Használatuk hatékony módszernek bizonyulhat a járványokkal szembeni harcban, de vannak buktatói: a biztonságért cserébe bizonyos személyiségi jogokról le kell majd mondanunk.

A telefon folyamatosan naplózza, hol járt a felhasználó Fotó: REUTERS/Denis Balibouse

Parázs vitákat váltott ki az elmúlt hetekben a francia parlamentben a Covid–19 terjedésének megállítására irányuló alkalmazás, a StopCovid kérdése. Franciaország már több mint egy hónapja fejleszti a programot, amely a tervek szerint jövő hétfőtől indulna tesztüzemmódban. A tervek szerint a StopCovid segítségével követhető lesz, hogy a koronavírussal fertőzött betegek kivel és mikor léphettek kapcsolatba, így a hatóságok a vírus megfékezésében bíznak.

Párizs nem az egyetlen, amely a digitális ellenőrzés útját járja: Európában legalább egy tucat olyan applikáció van fejlesztés alatt, amelyek a mobiltelefonok helymeghatározása vagy egyéb paraméterek alapján szolgáltatnának adatokat a koronavírussal fertőzöttekről. Ilyen fejlesztéseken dolgoznak többek között Franciaország mellett Ausztriában, Nagy-Britanniában, Oroszországban és a balti országokban, de nemzetközi szinten Szingapúr, Ausztrália, Kína, Dél-Korea és Izrael is részt vesz a munkában. Jogvédő szervezetek szerint világszerte jelenleg 24 ország használ helymeghatározás alapú megfigyeléseket a koronavírussal szemben, és legalább 14 országban kötelező egy speciá­lis alkalmazás használata, amely rögzíti a felhasználók adatait.

A legtöbb rendszer Bluetooth-adatok alapján dolgozik: egy alkalmazás és egy okostelefon kell hozzá. A telefon a Bluetooth-jelek segítségével a háttérben folyamatosan naplózza, hogy hol járt a felhasználó és milyen más készülékekkel találkozott. Ha bebizonyosodik a felhasználó betegsége, akkor ezt az ­információt jelzi az alkalmazásban. A program ezután az összes, az elmúlt két hétben a felhasználó útvonalába eső készülék tulajdonosát figyelmezteti, hogy fennáll a fertőzés veszélye, és vonuljanak karanténba. A program minden egyes felhasználónak egyedi azonosítókat generál, és bizonyos időközönként ezeket a kódsorokat frissíti. A szingapúri TraceToge­ther esetében ez például minden 15. percben megtörténik, az ausztrál CovidSafe nevű alkalmazásban kétóránként. Így akadályozható meg, hogy a rendszert valaki könnyen feltörhesse, és visszaéljen a betegek adataival.

A telefon folyamatosan naplózza, hol járt a felhasználó
Fotó: REUTERS/Denis Balibouse

Az elmúlt hónapokban láttunk jó és rossz példákat is a járvány digitális ellenőrzésére: Ausztráliában például az április végén megjelent alkalmazást a lakosság nyolc százaléka töltötte le 48 óra leforgása alatt. Az osztrák Vöröskereszt által kifejlesztett Stop Corona a követés mellett különböző kérdésekkel próbálja diagnosztizálni az új típusú koronavírust. Dél-Korea Kína mellett az elsők között alkalmazott digitális eszközöket a járvány megállítására: a mobil helymeghatározása mellett fizetési adatokat is bevontak a rendszerbe. Az adatok kezelése azonban rosszul sült el, és az információ alapján a felhasználók könnyen azonosíthatóvá váltak, ami miatt a fertőzötteket sokszor zaklatták.

A járványok megfékezésére és megelőzésére irányuló küzdelembe két technológiai óriás, a Google és az Apple is bekapcsolódott. Az amerikai vállalatok célja, hogy egy védett és biztonságos struktúrát hozzanak létre, amely mind az Android, mind az iOS platformokon egy egységes rendszert képezne. A jövőben ez a rendszer akár már minden készülékre fel lesz telepítve, és láthatatlanul, a háttérben fut majd.

Jogi aggályok

A felhasználók adatait napi szinten figyelő alkalmazások használata számos ponton sérti a személyiségi jogokat. A jogvédők leginkább attól tartanak, hogy a koronavírus miatt megszerzett felhasználói adatokat miként használják majd fel az egyes kormányok. A másik kérdés, hogy a rendkívüli intézkedések meddig tartanak majd, és lemondanak-e önként a politikusok az extra kontrollról, ha vége a krízisnek. – Sajnos a rendkívüli intézkedések gyorsan normál, megszokott folyamatokká válnak – mondta a Bloombergnek Richard Brooks, az amerikai Clemson Egyetem professzora. – Hogyha a szociális kapcsolatok megfigyelésének lehetősége létrejön a vírusfertőzés elhárítására, akkor garantálom, hogy ezt felhasználják majd a másként gondolkodók megfigyelésére is – tette hozzá Brooks.