A Fidesz nélkül gyengül a néppárt

Egyelőre többen lehetnek a Fidesz kizárását sürgetők a néppárt választmányában, derült ki a brüsszeli sajtó friss elemzéséből, amely azonban arra is rávilágít: a pártcsalád nagy delegációi még nem döntöttek magyarügyben. Mindenesetre számolniuk kell a biztos szavazatvesztéssel, ugyanis a mandátumbecslések szerint a néppárti éllovasok közül egyedül a magyar kormánypárt tud majd erősödni a májusi választásokon. Várhatóan a bevándorlási törésvonalak is megmaradnak: mint kiderült, a néppárti Fidesz-kritikusok korábban a migrációt potenciálisan elősegítő jelentéseket szavaztak meg.

A csúcsjelölt a szavai szerint senkit sem kényszerít a tagság megtartására Fotó: Mathieu CUGNOT Forrás: Európai Parlament

A Fidesz néppárti (EPP) sorsát firtatva kezdett számolgatásba tegnap a ­Politico brüsszeli hírportál, amely megszerezte az EPP több mint kétszázhatvan fős választmányában szavazati joggal rendelkezők listáját. Eszerint a magyar kormánypárt kizárását kezdeményező országok papíron 47 voksot tudhatnak a magukénak, szemben a Politico által csak Orbán-párti tábornak titulált csoporttal, amely jelenleg körülbelül húsz szavazattal bír. A magyar kormánypártoknak a választmányban összesen tizenhárom szavazatuk van.

Ebből persze nem kell messzemenő következtetéseket levonni: ahogy az euró­pai sajtó java megjegyzi, a ténylegesen nagy befolyással bíró delegációk még nem döntöttek magyarügyben. De Silvio Berlusconi volt olasz kormányfő tegnap megerősítette telefonon Orbán Viktornak: pártja, a Forza Italia nem támogatja a Fidesz kizárását. A német keresztény uniópártok – nekik 26 voks jut a választmányban – szava jelentős súllyal bír, nem hiába írta korábban a Die Zeit, hogy az EPP tagjainak meghatározó része fogja követni a német útmutatást, amennyiben szavazásra bocsátják a Fidesz tagságának kérdését.

Egyelőre utóbbira sem vehetünk mérget. Manfred Weber néppárti frakcióvezető tegnap Varsóban arról beszélt: teljes mértékben Orbán Viktoron múlik a kormánypárt sorsa. – Ez az ő döntése. Senkit sem kényszerítünk maradásra. A Fidesz maradhat, de az EPP közös elveken és értékeken alapul, és mindenki maradhat, aki osztja ezeket (…), aki pedig nem, az távozhat, vagy ki kell őt zárni – idézte a néppárti csúcsjelöltet a távirati iroda. Mint ismert, Weber pár napja három feltételt határozott meg a maradás feltételeként: a Brüsszellel szembeni plakátkampány leállítását, az EPP felé intézett bocsánatkérést, illetve a Soros György-féle CEU ügyének rendezését.

A csúcsjelölt a szavai szerint senkit sem kényszerít a tagság megtartására
Fotó: Európai Parlament

A Fidesz-kérdés egyébként szinte az egész európai sajtóban visszaköszön. A belga Le Soir arról írt: Orbán Viktor a néppártnál szerencsésebben jöhet ki a konfliktusból, ugyanis amennyiben a Fidesz az Európai Konzervatívok és Reformerek nevű, a lengyel kormánypártot is magában foglaló csoporthoz csatlakozik, domináns szerepet tölthet majd be a pártcsaládjában. A ciprusi Politisz szerint Webernek számolnia kell azzal, hogy a Fidesz potenciális távozásával a néppárt mandátumokat veszít majd az Európai Parlamentben.

Az emlegetett gyengülés mértékét nem szabad alábecsülni. A magyar kormánypártok jelenleg az EPP parlamenti delegációjának hatodik legnagyobb csoportját alkotják, a friss mandátumbecslésekből pedig kiderül, hogy a néppárti éllovasok közül szinte csak Magyarországon várható a tagpártok erősödése a májusi választásokon. A Fidesz–KDNP eszerint a mostaninál eggyel több, 13 képviselőt delegálhat majd az EP-be. A német uniópártoknak változatlanul 34 parlamenti helyet jósolnak, míg a jelenleg húszfős francia delegáció 11 fősre fogyatkozhat. A spanyol és az olasz küldöttség mérete négy-négy mandátummal csökkenhet, de a lengyel csoport is öt főt veszíthet.

Ami a kisebb néppárti tagokat illeti, számukra sem kecsegtet sok jóval a voksolás: a hazánkat sokat kritizáló holland kereszténydemokraták kétmandátumos veszteséggel számolnak, a cseh delegáció pedig hétfősről akár egyszemélyesre is csökkenhet. Jelenleg a legnagyobb néppárton belüli erősödést – a mostaninál hárommal több képviselői helyet – a görögöknek jelzik előre.

Mindez jócskán szűkíti az amúgy is egyre többször túl liberálisnak bélyegzett EPP mozgásterét. A magyar kormány részéről pedig okkal mutogatnak a bevándorláspolitikai nézetkülönbségekre, ugyanis a Fidesz kizárását követelő tagpártok is a migránsbarát oldalról kerülnek ki.

Korábban valamennyi megszavazott bevándorlást potenciálisan elősegítő parlamenti jelentéseket. A migránsvízumról szóló tavaly decemberi szavazáson például csak a flamand kereszténydemokraták és a svéd delegáció szavazta le a dokumentumot, a mostani Fidesz-kritikusok – köztük a görög, holland és portugál néppártiak – zöld jelzést adtak a jelentésnek. Hasonló volt a helyzet a már említett, kötelező kvótát előirányozó parlamenti szavazáson. A kizárást sürgetők közül 2017 novemberében egyedül a portugál Demokratikus és Szociális Centrum-Néppárt tagjai mondtak nemet a kvótamechanizmusra.

A különbségeket talán ennél is jobban jelzik a svéd Anna-Maria Corazza Bildt szavai, aki korábban a Politico portálján kritizálta az orbáni politikát, mondván: a magyar migrációs vétó gyakorlatilag ellehetetleníti az integrációt, és egyúttal lendületet ad a kontinens szélsőséges politikai pártjainak. Tegnap egyébként az EPP részéről megerősítették, hogy immár 13 tagpárt kezdeményezte a magyar kormánypárt kizárását. Az eddig ismert 12 erőhöz legutóbb a Demokraták az Erős Bulgáriáért nevű jobbközép párt is csatlakozott, adta hírül a távirati iroda.