sErdoğan hivatalos Twitter-fiókján is közzétette a szöveget. A rendelettel a világörökséghez tartozó isztambuli épület megnyílt a muszlim közösségi imádkozások előtt, irányítása pedig a török vallásügyi hivatalhoz került.
A bíróság szerepét betöltő Államtanács (Danistay) a határozatát azzal indokolta, hogy a Hagia Szophia annak az alapítványnak a tulajdona, amely 1453-ban az akkori Konstantinápolyt meghódító II. Mehmed szultán nevét viseli, és az épületet mecsetként bocsátottak a társadalom szolgálatára. A Hagia Szophiát mecsetként jegyezték be az ingatlan-nyilvántartásba, minősítése jogilag nem is változtatható meg – tette hozzá a testület.
A múzeum ismételten mecsetté alakítását célzó kérelmet 2016-ban egy konzervatív török egyesület nyújtotta be az Államtanácshoz. Az ügy egyetlen tárgyalásán, idén július 2-án a per érintettjeit hallgatták meg, az egyesület ügyvédjét, az állam jogi képviselőjét és az államfői hivatal jogi irodájának képviselőit. Az egyesület ügyvédje azzal érvelt, hogy a Hagia Szophia II. Mehmed szultán személyes tulajdona, és ezt a tulajdonjogot 1934-ben a kabinet figyelmen kívül hagyta. Az egyesület azt is állította, hogy az 1934-es dokumentumon Musztafa Kemal Atatürk, a Török Köztársaság alapítójának aláírása hamisított.
Az egyesület 2005-ben egyszer már fordult ezzel az igénnyel az Államtanácshoz, amely akkor elutasította az eljárást, mondván, hogy nem talált jogellenességet abban, hogy a Hagia Szophiát múzeumként használják.
A jelenlegi iszlamista-konzervatív kormány, az Igazság és Fejlődés Pártja 2002-es hatalomra jutása óta egyes vallásos csoportok időről időre felvetették a Hagia Szophia mecsetté alakításának lehetőségét, amelyet olykor az ország vezető politikusai is támogattak nyilatkozataikkal.
Az Államtanács mostani határozatának előzménye, hogy május végén, a Konstantinápoly bevételének 567. évfordulóján tartott kormányzati megemlékezésen egy Korán-részlet is elhangzott az épületben, ami a görög kormány rosszallását váltotta ki. Athén szerint zavaró és elítélendő volt, hogy a Hagia Szophiát nem múzeumi célokra használták.
Ankara az elmúlt hetekben többször hangoztatta, hogy az épület sorsáról a törökök szuverén joga dönteni, és jelezte: az Államtanács döntése alapján fognak eljárni a kérdésben.
I. Bartolomaiosz konstantinápolyi pátriárka június végén megdöbbentőnek és elszomorítónak nevezte, hogy Törökország tervbe vette a Hagia Szophia mecsetté alakítását.
Július elején Mike Pompeo amerikai külügyminiszter is megszólalt az ügyben. Sürgette Ankarát, hogy hagyja meg az egykori bizánci építésű ortodox bazilikát múzeumnak, és ne alakítsa át mecsetté.
Kirill orosz ortodox pátriárka a napokban ugyanerre szólította fel a török vezetést.
Margarítisz Szkínász, az európai életmód előmozdításáért felelős uniós biztos az Európai Parlament pénteki plenáris ülésén kijelentette: a Hagia Szophiának meg kell őriznie jelenlegi semleges státusát, minden más rendelkezés Isztambul toleranciáját és nyitottságát ásná alá.
A nap folyamán az UNESCO szintén arra szólította fel Törökországot, hogy ne hozzon olyan döntést, amely alááshatná a világörökség részét képező, egyetemes értékű épület jövőjét.
A Hagia Szophia 1935 óta múzeum, és Isztambul egyik legnépszerűbb turistalátványossága. Az épület 537-től a Bizánci Birodalom legfontosabb székesegyháza és az ortodox keresztény világ központja volt. Konstantinápoly 1453-as elfoglalása után az oszmán vezetők dzsámivá alakíttatták át a katedrálist. A 20. században Musztafa Kemal Atatürk, a modern Törökország atyja múzeummá alakíttatta át az épületet, amely a fiatal köztársaság világi jellegét volt hivatott hangsúlyozni. A műemlék 1985 óta szerepel az UNESCO világörökségi jegyzékén.
Erdogan péntek este 20.53-kor televíziós beszédben fog szólni a nemzethez. A 20 és az 53 párosítása vélhetően a 2053-as esztendőre, tehát Konstantinápoly bevételének 600. évfordulójára utal.
