Az Egyesült Államok hírszerzése szerint Irán merénylettel tervezi megbosszulni Kászem Szulejmáni, az iráni Forradalmi Gárda egyik parancsnokának halálát. Az amerikai titkosszolgálat jelentései szerint Lana Marksot, az Egyesült Államok Dél-Afrikában szolgáló diplomatáját tavasz óta számos alkalommal érte fenyegetés, sőt Irán az utóbbi időben konkrét intézkedéseket is tett ennek előkészítésére. A hírszerzők arra is felhívták a figyelmet, hogy értesüléseik szerint Teherán titkos műveleteket folytat a Dél-afrikai Köztársaság területén, ezáltal a diplomata még nagyobb veszélyben lehet, mint más ország képviselői. Kiemelték, hogy a merénylet kivitelezésében az Irán dél-afrikai külképviseletén dolgozó személyzet is részt vehet. Az Egyesült Államok válaszul megerősítette a nagykövetség védelmét, és fokozták az együttműködést a helyi hatóságokkal.
A 66 éves, eredetileg kézitáskák tervezésével foglalkozó Marksot tavaly októberben nevezeték ki a dél-afrikai nagykövetség élére. A sikeres üzletasszony több mint két évtizede ápol baráti kapcsolatot Donald Trump amerikai elnökkel. Az Egyesült Államok egy kormánytisztviselője azt nyilatkozta az amerikai Politico lapnak, hogy nem tudják pontosan, Irán miért Marksot szemelte ki célpontnak, hiszen nincs semmilyen kötődése az országhoz. A Fehér Ház úgy véli, hogy feltehetően Trump iráni közelsége miatt esett a diplomatára a választás.
Fotó: US Embassy South Africa / Facebook
Az iráni külügyminisztérium felháborodottan reagált az amerikai hírszerzés jelentéseire. A minisztérium szóvivője azt nyilatkozta, hogy a kormánya ellen felhozott vádak hamisak, és az Egyesült Államok kizárólag arra törekszik, hogy Irán-ellenes légkört teremtsen a nemzetközi politikában.
– Az Iráni Iszlám Köztársaság, mint a nemzetközi közösség felelős tagja, bebizonyította, hogy továbbra is ragaszkodik a nemzetközi diplomácia elveihez és szokásaihoz. Az ilyen alaptalan állítások csupán a Trump-adminisztráció Irán-ellenes kampányának a részei – hangoztatta Teherán álláspontját a képviselő.
Az amerikai hírszerzés jelentését az elemzők is kétkedve fogadták. Ha a perzsa állam valahogyan valóban végrehajtaná a merényletet, az minden bizonnyal fegyveres megtorlással járna, amit Teherán nem kockáztatna meg riválisával szemben. Az elemzők azonban abban egyetértenek, hogy az események nemcsak a két ország kapcsolatait fogják befolyásolni, hanem a közelgő amerikai elnökválasztásokat is.
Kászem Szulejmáni akkor vesztette életét, amikor konvojára csapást mért egy amerikai drón Irakban, a bagdadi nemzetközi repülőtéren. A támadást Trump rendelte el azzal az indokkal, hogy az iráni katonatiszt az Egyesült Államok helyi csapatai ellen tervez támadásokat. A merényletet követően a washingtoni kormány több magyarázatot is adott a célzott csapásra, Mike Pompeo külügyminiszter korábban azt nyilatkozta, hogy az eset elrettentésül is szolgált az iráni kormánynak. A perzsa állam válaszul rakétákat lőtt az Egyesült Államok több iraki támaszpontjára, amelyek áldozatot nem követeltek és különösebb kárt sem okoztak. A háborús helyzetben szakértők arra figyelmeztettek, hogy a negyvennapos síita gyászt követően újabb megtorlás várható, és bár Irakban azóta is folyamatosak a rakétatámadások, komolyabb eset azóta sem történt, a készültség viszont folyamatos.
