Évtizedekig tarthat a regenerálódás

Bolygónk átlagosnál nagyobb szárazsága okolható az erdőtüzekért az Amazonas-medencében, ahogy a szibériai tajgán és az Egyesült Államokban is — erről számolt be lapunknak Hajdu Zsanett biológus, aki két évet töltött a régióban. Elmondta, hogy a földek felégetése évtizedek óta alapvető földművelési módszer a térségben. A kutató szerint a károk súlyosak: a tűz eloltása után szükség lesz a fák újratelepítésre, hiszen az erdők helyreállása évszázadokat vehet igénybe.

Erdőtűz füstje egy legelő felett. A szakértő szerint ilyenkor a városban is pernye hull az égből Fotó: MTI/AP/Eraldo Peres

– Első találkozásom Amazóniával nekem is a mostanihoz hasonló, száraz időszakban történt, amikor a földégetések zajlanak. Száraz, fekete, üszkös földeket láttam mindenfelé – mondta lapunknak Hajdu Zsanett gyógynövénykutató biológus. – Ez egy alapvető földművelési módszer Amazóniában, az indián törzsek is ezt alkalmazzák – állítja a szakértő, aki több évet élt Bolívia őslakosai között, és 2005-ben egy olyan projektben is részt vett, amely a trópusi erdők erdőtüzekkel szembeni érzékenységét vizsgálta.

– Minden évben július és szeptember között tűzzel tisztítják meg a földeket a bozóttól vagy a gyomoktól, a keletkező hamu bizonyos kultivált növényfajok növekedésének is kedvez – magyarázza a földművelés gyakorlatát Hajdu Zsanett. Kiemelte: kisebb területekről van szó, amelyek eltartanak egy-egy családot. Mivel Amazónia szívébe nehezen ér el a törvény keze, a tisztítások szabályozatlanul történnek. Az erdőtüzeket főként az okozza, hogy a felégetések a száraz évszakban történnek, s egy különösen száraz évben, mint az idei, a tűz könnyen elszabadul. Ilyenkor a városok felett is fehér felhőket látni, és fekete pernye hull az égből, számolt be tapasztalatairól a kutató. A tűz terjedéséhez az évről évre egyre intenzívebb erdészeti fakitermelés is hozzájárul, mert a gallyakat általában a helyszínen hagyják.

Erdőtűz füstje egy legelő felett. A szakértő szerint ilyenkor a városban is pernye hull az égből
Fotó: MTI/AP/Eraldo Peres

Brazília hivatalos adatai szerint idén 80 százalékkal több tüzet regisztráltak, mint tavaly, ami több magyarországnyi erdő leégését jelenti. – A Föld északi része is szárazabb az átlagosnál az idén, ezért éghet a szibériai tajga is. Elképzelhető, hogy ha a szokásos mennyiségű eső esett volna, nem történik hasonló – magyarázza Hajdu Zsanett, miért válhattak idén vezető hírré az erdőtüzek. Kiemelte azt is, hogy bár Amazónia méltó a „Föld tüdeje” elnevezésre, a legtöbb oxigént valójában a tengeri algák állítják elő. – Ezek felelősek az oxigéntermelés feléért. Az Amazonas-medence mellett egy másik jelentős erdős terület a hasonló méretű, bár kevesebb oxigént termelő szibériai tajga – mondta, hozzátéve: az oxigéntermelés kiszámolása ennél jóval összetettebb kérdés.

A biológus szerint nem lehet helyreállítani egy óriási őserdőt néhány évtized alatt, a háromszáz, ötszáz, vagy ezer éves fákat pontosan ugyanennyi ideig tart „megnöveszteni”. Néhány évtized arra elég, hogy a területeken megjelenjen a zöld takarás, egy fiatal erdő, amely messze nem azonos az őserdővel. Bár a fák ültetése így hosszú távon valamelyest segíthet, az állatvilág pusztulása visszafordíthatatlan.

– Egy lajhárnak egy napjába telik, míg átmászik egy másik fára. A lassú, illetve az apró állatok mellett a nagy testűek is nehezen menekülnek ekkora tüzek elől – jegyezte meg Hajdu Zsanett, aki szerint jelentős segítségre lesz szükség, már most egész falvak pusztultak el, lakóiknak mindenük odaveszett.

Feltételes igen a segélyre

Brazília elfogadja a hét legfejlettebb ipari ország húszmillió dolláros gyorssegélyét az amazonasi erdőtüzek megfékezésére, amennyiben Emmanuel Macron visszavonja sértéseit, jelentette ki Jair Bolsonaro brazil elnök, miután kollégája hazugnak nevezte. A Bolsonaróval feszült viszonyban lévő Emmanuel Macron francia elnök hétfőn jelentette be a G7-országcsoport által a Amazonas-medencében fekvő országoknak szánt támogatást, illetve egy hosszú távú globális projekt kezdeményezését az amazóniai esőerdő védelmére. Brazília mellett Bolíviában, Peruban, Ecuadorban és Paraguayban is küzdenek a hatóságok a lángok ellen. Evo Morales bolíviai elnök elfogadta a G7-ek segítségét: ott egy Boeing 747 szupertanker segíti az oltást, ám szakértők szerint ez nagyon kevés. A helyszíni beszámolók szerint rengeteg önkéntes segíti a munkálatokat, ám a szakértelem hiánya gondot okoz. Az oltási műveletek hatékonyabbak, amióta a kormányok bevetették a hadsereget és a rendőrséget.