Belgium már most az európai oltóanyaggyártás egyik központja, az országban három nagy telephelyen is dolgoznak a koronavírus elleni vakcina előállításán.
A Puurs nevű flamand kisvárosban az amerikai Pfizer és a német BioNTech oltóanyagát gyártják, a vallon Seneffe településen pedig a francia Novasep segíti a brit–svéd AstraZeneca vakcinájának tömeges készítését. A brit GlaxoSmithKline (GSK) ugyancsak a belgiumi Vallóniában működteti a világ legnagyobb gyógyszergyárát, ahol a német CureVac és a francia Sanofi koronavírus elleni vakcinájának részeit tesztelik és állítják elő. (A CureVac és Sanofi oltóanyagai egyelőre nem bírnak uniós forgalmazási engedéllyel – a szerk.) Elmondható, hogy a világ tíz legjelentősebb gyógyszergyártója mind jelen van Belgiumban, amely – részben stratégiai elhelyezkedése miatt – 2019-ben egymaga adta az EU biogyógyszeripari exportjának tizenhárom százalékát.
Noha a híradások már most Vakcina-völgyként emlegetik a mindössze tizenegymilliós lakosságú, az uniós székhelyet is adó országot, oltási kampánya eddig mégsem sikertörténet.
E sorok írásakor körülbelül nyolcszázhatvanezer belgát oltottak be, a második dózist pedig a felnőttlakosság mintegy három százaléka kapta meg. A gyorsan felállított és modern oltóközpontok nem tudnak rendeltetésszerűen működni a megfelelő mennyiségű vakcina híján – ez a helyzet az ország legnagyobb ilyen létesítményével, a brüsszeli Heysel oltóközponttal is. Maximális vakcinamennyiség mellett a grandiózus, a városközpontból is kényelmesen megközelíthető épületben
napi ötezren kaphatnak védettséget a vírussal szemben. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy a nyitvatartási idő minden percében beoltanának valakit. Amikor lapunk a helyszínen járt, mégis csupán pár tucat ember várakozott a központnál oltóanyagért.
A brüsszeli Heysel-oltóközpont. A szerző felvétele
Rendszerhibák, vakcinahiány
Az épületet őrző rendőrök elmondása szerint csendes nap várt az oltóközpont munkatársaira. Nem volt ez egész héten így: szerdán akár háromórás várakozási idővel számolhattak az odaérkezők, mert a hatóságok túl sok embernek juttattak oltási meghívót. – Fel akarták tölteni az üres időpontokat, ezért akár előzetes foglalás nélkül is érkezhettek az oltási tervben soron lévők – magyarázta lapunknak az őr, aki szerint rengetegen panaszkodtak a kialakult helyzet miatt. A fennakadások immár megszokottak, a létesítmény csak két hét késéssel, február közepén nyithatta meg a kapuit a vakcinahiány miatt. Most, hogy már csordogál az épp Belgiumban legyártott oltóanyag, viszont a fent említett tervezési és információs technológiai problémák jelentik az akadályt.
A Heysel-központ egyébként a nyitását követő napon máris bezárt, mert a rendszer hibája miatt akkor senkinek sem tudtak meghívót küldeni oltásra.
(Az oltási meghívók kezelése nem a központ, hanem Brüsszel régió feladata – a szerk.)
A régiókra és nemzeti közösségekre osztott Belgiumban pedig további akadály, hogy nem mindegy, milyen nyelven tájékoztatják az oltásra érkezőket. A brüsszeli sajtóban a héten nagy nyilvánosságot kapott a hír, miszerint egy flamand nyelvű belga nő feljelentést tett a grandiózus központ ellen, ugyanis nem beszél franciául, ott pedig csak francia nyelven tudott tájékoztatást kapni az oltás lehetséges mellékhatásairól.
Az összesen kilenc egészségügyi miniszterrel működő országban a héten terítékre került az oltási stratégia átdolgozása is, mert február végéig nem tudták beoltatni az egészségügyi dolgozók kijelölt arányát.
