Mike Pompeo amerikai külügyminiszter erőteljesen elítélte az Egyesült Államok bagdadi nagykövetsége ellen december 31-én elkövetett támadást. Az amerikai diplomácia vezetője azt kérte szerda este Ádil Abdel Mahdi ügyvezető iraki kormányfőtől, hogy kormánya tegyen eleget kötelezettségeinek és akadályozza meg a nagykövetség elleni esetleges újabb támadásokat.
Pompeo szerint Irán támogatását élvező terroristák a felelősök. Az amerikai képviselet épületegyüttese elleni erőszakos tüntetés kedden kezdődött, válaszul arra, hogy az Irakban állomásozó amerikai haderő légicsapásokat mért a Katáib Hezbollah nevű milícia öt iraki és szíriai létesítményére. A támadásokban a milícia 25 tagja meghalt. A légicsapásokat az amerikai hadsereg válasznak szánta arra, hogy múlt pénteken az iraki Kirkuk melletti katonai bázison rakétatámadás áldozatává vált egy szerződéses alkalmazottja.
Iraki paramilitáris csapatok ostromolják az USA követségét
Fotó: Reuters
– Megismételjük: addig nem nyugszunk, amíg minden külföldi csapat el nem hagyja szent földünket – üzente tegnap harcias közleményében a Katáib Hezbollah. Ahhoz képest, hogy az Iránhoz közeli síita szervezet támogatói a minap még behatoltak Bagdad szigorúan őrzött zöld zónájába, és valósággal ostrom alá vonták az Egyesült Államok nagykövetségét, ezúttal békésebb módszereket vetnének be.
Ígéretük szerint fegyverek helyett az alkotmányos lehetőségeket kihasználva, elsősorban az iraki parlamentre hagyatkozva ebrudalnák ki az országból a külföldi erőket. Ugyanakkor figyelmeztettek: ha az amerikaiak ellenszegülnek az iraki nép akaratának, akkor nekik is minden joguk megvan az ellenálláshoz.
A Katáib Hezbollah ugyan „csak” egy milícia, de megvannak a politikai szövetségeseik. Mindenekelőtt a 2018-as választásokon második legtöbb szavazatot begyűjtő, Teherán-barát Hádi al-Ámeri Fatah pártja, amely már többször követelte az amerikaiak távozását. Maga al-Ámeri is több egyszerű politikusnál, az egyik legütőképesebb félkatonai csoport, a Badr Szervezet vezetője is egyben.
Csatlakozhat hozzájuk az ugyancsak Iránhoz húzó korábbi miniszterelnök, Núri el-Máliki, valamint a belpolitikai ellentétek dacára partnerre lelhetnek a legerősebb alakulatban, a Száirún nevű pártszövetségben is, aminek befolyásos síita vezetője, Muktada asz-Szadr a 2003-as intervenció során még komoly harcokat vívott az amerikaiakkal.
Irakban október óta folyamatosak a tüntetések, az utcára vonuló tömegek a politikai elit teljes cseréjét, a korrupció visszaszorítását, munkát, gazdasági fejlődést követelnek. A megmozdulások eddig alapvetően Irán-ellenesek voltak.
Úgy tűnik azonban, a bagdadi jóváhagyás nélkül végrehajtott amerikai megtorló csapás némileg fordított a hangulaton, legalábbis a Teherán-barát erők megpróbálják a javukra felhasználni a történteket. Iránnak régóta dédelgetett álma, hogy megszabaduljon az amerikaiaktól szomszédságában, és kibővítse befolyása övezetét.
Irakban jelenleg nagyjából 5200 amerikai katona állomásozik, akiket az Iszlám Állam legyőzésére „hívott meg” Bagdad.
A terrorkalifátust hivatalosan 2017 decemberében ugyan legyőzték, de az alvó sejtek elleni küzdelem folyamatos. Az Egyesült Államok vezette koalíció legutóbbi, novemberi jelentése szerint októberben még mindig 19 csapást mértek az Iszlám Állam 28 állására, míg szeptemberben 28 támadást hajtottak végre.
Kérdéses tehát, hogy egy amerikai kivonulás esetén keletkező hatalmi és biztonsági vákuum milyen hatással lenne Irakra. Az ország autonóm régiójában, Kurdisztánban magyar csapatok is szolgálatot teljesítenek.
