„Az országban nem csak a lobbiszervezetek napirendjén szerepel érzékenyítés szintjén a gendertéma, hanem már jó ideje része a korai oktatás-nevelésnek is. A legelső adat, amit találtam, 1998-as. A svéd oktatási hivatal bölcsődei és óvodai, központi pedagógiai fejlesztési tervében az áll, hogy az intézmények felelőssége a gyermekek fejlődését korlátozó nemi minták ellensúlyozása, és erre számos konkrét példát is írnak”
– kezdte tudósítását Bugnyár Zoltán.
Óvodája és óvópedagógusa válogatja, hogy mit és milyen komolyan tesznek meg. Valahol nem veszik szájukra az apa és anya szót a pedagógusok, helyette a szülő elnevezést használják, vagy nemsemleges személyes névmást alkalmaznak. Ismerek olyan óvodát, ahol eltávolították a játékok közül járműveket és babákat, mert szerintük azok nemi sztereotípiák kialakulásához segítenek hozzá
– folytatta.
Bugnyár Zoltán rámutatott arra is, hogy nemcsak az érzékenyítés az, amire jelentős hangsúlyt fektetnek, hanem a nemváltás lehetőségére is, a pedagógusok mellett az orvosokat is oktatják arra, hogy ezt a nemi identitásukban bizonytalan gyermekek figyelmébe ajánlják. Ennek eredményeképp
az elmúlt évtizedben 20-szorosára emelkedett a tizenévesek körében elvégzett, nemváltó beavatkozások száma.
Ez azért is furcsa, mert 1973 és 2003 között pont Svédországban végeztek egy 30 évig tartó kutatást nemváltó műtéten átesettekkel.
A tanulmány fő megállapítása az volt, hogy ezen személyeknél lényegesen magasabb a korai halálozás, az öngyilkosság és más pszichiátriai problémák előfordulása, mint az általános populációnál, tehát a nemváltás nem megoldja, hanem elmélyíti a problémát – hangzott el a tudósításban.
