A Trónok harca íróját is megihlette a világ egyik legkülönlegesebb vára, amely pár órára fekszik Magyarországtól – riport

A mai magyar–szlovén határtól alig néhány órányi autóútra emelkedik a világ egyik legkülönlegesebb erőssége. A predjamai vár a földkerekség legjobb állapotban fennmaradt barlangvára, amely nemcsak titkos járatokat, ökörvérrel festett falakat és középkori legendákat rejt, hanem történetének magyar vonatkozásai is figyelemre méltók. A Trónok harca rajongóinak és Jackie Chan filmjei kedvelőinek pedig különösen izgalmas úti cél.

Fotó: Balázs D. Attila

Predjama ugyanakkor Cillei Borbála, Luxemburgi Zsigmond feleségének korát is idézi. A vár és birtokosai a Cilleiek befolyási övezetéhez tartoztak, így a magyar királyné nevével fémjelzett közép-európai hatalmi játszmák ugyanúgy részét képezik a barlangi vár múltjának, mint Erazmus története.

Jackie Chantől a Trónok harcáig

A középkori mindennapok azonban legalább ennyire lenyűgözőek. A természetes sziklafalból kifaragott vízcsatornák, amelyek ma is láthatók, a barlangban összegyűlő vizet levezették az alsóbb szintekre, így ostrom idején sem kellett tartani a szomjúságtól. A konyha kéménye is a természet része volt, a barlang mélye pedig természetes hűtőszekrényként szolgált. A vár legreprezentatívabb helyisége, a vitézterem ma is ugyanazzal az anyaggal van kezelve, mint évszázadokkal ezelőtt: mennyezetét ökörvérrel vonták be, mert a középkor embere kiváló impregnáló szernek tartotta azt. A falakat borító bársonyfüggöny mögött pedig ma is ott rejtőzik az a titkos helyiség, ahol egykor a család legfontosabb okleveleit őrizték.

A várban járva könnyű megérteni, miért ragadta meg a hely a filmeseket és az írókat is. A természet és az épített környezet olyan egységet alkot, amelyet még a legmodernebb díszletekkel is nehéz lenne megteremteni. Nem véletlen, hogy 

1986-ban itt forgatták Jackie Chan egyik legismertebb kalandfilmje, az Istenek fegyverzete több jelenetét.

A helyiek máig úgy mesélik, hogy a világhírű harcművész-színész itt szenvedte el pályafutása legsúlyosabb sérülését egy kaszkadőrmutatvány során. Bár a baleset pontos helyszínéről eltérnek a beszámolók, a vár neve máig összeforrt a film forgatásával. 

Legalább ennyire izgalmas a vár újkori „karrierje” a fantasy világában. George R. R. Martin, A tűz és jég dala regényciklus, valamint a Trónok harca szellemi atyja 2011 nyarán, egy trieszti dedikálást követően kereste fel Predjamát. Saját blogján lenyűgözőnek nevezte a sziklába épített erődítményt, és azt írta, hogy Westeros egyik vára mindenképpen ebből a látványból merít majd ihletet. A rajongók azóta is keresik a párhuzamokat, amelyekből akad is bőven. 

Erazmus különös halála – amikor a legenda szerint éppen az illemhelyen érte a végzetes lövedék – sokak szerint feltűnően emlékeztet Tywin Lannister emlékezetes végére. 

Mások arra mutatnak rá, hogy a vár utolsó tulajdonosainak, a Windisch-Grätz családnak a címerében farkas szerepel, amely könnyen felidézi a Stark-ház rémfarkasát. Bár Martin soha nem erősítette meg ezeket a konkrét inspirációkat, a hasonlóságok tovább táplálják a rajongók fantáziáját.

Középkori fegyverarzenál Fotó: a szerző felvétele

Predjama azonban nem csupán legendákból él, a vár története kézzelfogható emlékeket is őriz. Az 1991-es felújítás során a pince földpadlója alól valódi kincs került elő: egy kupa, egy serleg, sótartókat és egy gyertyatartó, amelyeket feltehetően a 17. század zűrzavaros éveiben rejtettek el. Hogy tulajdonosaik miért nem tértek vissza értük, ma már senki sem tudja, a leleteket azonban a postojnai múzeumban őrzik.

De a vár bejárása közben újabb és újabb meglepetések érik a látogatót. A kínzókamra fölött húzódó természetes szakadék, vagy a piciny várkápolna, amelyből a várúr családja – fűtött szobából – hallgathatta a misét, a meredek sziklába vájt lépcsők vagy a tető nélküli terasz mind arról tanúskodnak, hogy a középkori építőmesterek a természet adottságait használták fel a lehető legnagyobb leleménnyel. A vár mögötti barlangban ma is csepegő víz évszázadokon át biztosította a lakók túlélését, ráadásul olyan helyen tárolták, ahol az ostromlók nem mérgezhették meg.

Aki feljut egészen a legmagasabb kilátópontig, nemcsak a Pivka-völgy panorámájában gyönyörködhet. Innen érthető meg igazán, milyen előnyt jelentett ez a különleges fekvés. A középkorban a vár körül egyetlen fa vagy bokor sem maradhatott, hogy az ellenség ne közelíthessen észrevétlenül. Ma már erdőség veszik körül a sziklaóriást, de némi képzelőerővel könnyű magunk elé idézni az ostromokat, a felvonóhíd előtt várakozó katonákat vagy éppen Erazmust, amint a titkos járatokból előkerülő friss cseresznyével bosszantja ostromlóit.

A magyar utazóknak külön öröm, hogy a vár múzeuma magyar nyelvű tárlatvezetést kínál, így a történetek, legendák és történelmi összefüggések anyanyelvünkön elevenednek meg a szemünk előtt. 

Ez különösen értékes egy olyan helyen, amelynek históriája nem csupán a szlovén és az osztrák múlt része, hanem a magyar történelem egyik kevéssé ismert fejezetéhez is kapcsolódik. Mátyás király egykori szövetségesének bevehetetlen vára ma már nem hadászati jelentősége miatt fontos, hanem azért, mert ritka módon képes egyszerre megszólítani a történelem, az építészet, a természet, a kalandfilmek és a fantasy világának rajongóit.

A védett denevérpopulációt is rejtő Predjama ezért sokkal több egy látványos kirándulópontnál olyan hely, ahol egy magyar király története összekapcsolódik egy szlovén legendával, ahol ugyanazon falak között barangolhatunk, amelyek George R. R. Martin képzeletét is megmozgatták, és ahol a sziklába vájt titkos járatok ma is azt az érzést keltik, mintha a következő kanyar után bármelyik pillanatban felbukkanhatna egy középkori lovag – vagy éppen a Trónok harca egyik hőse.