Kijev szerint rendben van a kisebbségellenes nyelvtörvény

Hiába él a kárpátaljai magyarság ezer éve a szülőföldjén, a kijevi parlamentben úgy ítélték meg, hogy ez kevés az őshonosság kritériumához. Közben az alkotmánybíróság lezárta a két éve húzódó vitát, s mindenben alkotmányosnak minősítette azt a nyelvtörvényt, ami a templomokba és a háztartásokba kívánja száműzni a kisebbségek anyanyelvét. Kiutat jelenthetne a készülő kisebbségi törvény, amit átírhatnak az ukrajnai nemzeti közösségek jogállását szabályozó javaslatra, de a lényegen nem sok minden változna, jelenlegi formájában csak konzerválná azokat az állapotokat, amelyeket a 2017 szeptemberében elfogadott oktatási törvény és a 2019 áprilisában jóváhagyott nyelvhasználati jogszabály idézett elő.

Iskola a határon. A magánszférán kívül mindenhol az ukránt teszi kötelezővé a nyelvtörvény Fotó: Bach Máté

A negatív fejlemények tudatában a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) nyilatkozatában sajnálatosnak tartja, hogy alkotmányosnak ítélték a nyelvtörvényt. Meggyőződésük, hogy politikai és nem jogi döntés született. Emlékeztettek, hogy a még 2019 áprilisában elfogadott jogszabály ellen hevesen tiltakoztak többek között a kárpátaljai magyar szervezetek, mivel a törvény felszámolja a kisebbségek valamennyi eddigi nyelvi jogát. E törvény nemcsak ellehetetleníti a nemzeti és nyelvi kisebbségek nyelveinek a közösségi térben való használatát, de még büntetést is kilátásba helyez e szabályok megsértőivel szemben, ezzel ellentmondva számos nemzetközi kötelezettségvállalásának, áll a nyilatkozatukban.

A kulturális szövetség ugyanakkor üdvözli Ukrajna elnökének kezdeményezését, amely újabb törvényben rendezné az országban élő nemzeti közösségek helyzetét. A jelenleg még érvényben lévő 1992-es, a nemzeti kisebbségekről szóló törvény az európai gyakorlatnak megfelelően viszonylag széles jogokat biztosít az országban élő nemzetiségek számára. A KMKSZ-nél bíznak benne, hogy az új szabályozás tovább bővítené és nem szűkítené a már meglévő kisebbségi jogokat.

Ukrajna szembemegy saját nemzetközi vállalásaival A Covid-helyzet miatt 2020 helyett csak idén, július elején látogatott el Kijevbe az Európa Tanács (ET) kisebbségi ügyekben illetékes szakértői bizottsága. A megbeszélésre a kárpátaljai magyarság szervezeteinek vezetői is meghívást kaptak. A fórumon kifejtették: az új ukrajnai jogalkotási folyamatok negatív üzenettel bírnak a kárpátaljai magyar kisebbség vonatkozásában, hiszen a közösség számos, az oktatás nyelvének megválasztásához vagy a hivatalos nyelvhasználathoz fűződő jogait nemcsak a független Ukrajnában, de az elmúlt évszázad folyamán minden, a területet birtokló államban gyakorolhatta. Ebből kifolyólag az ukrán állam nemcsak az általa deklarált jogoktól, hanem már korábban szerzett jogaitól is megfosztja a helyi magyar közösséget. Az ET szakértői bizottsága a maga részéről sürgősséggel elkészíti jelentését a miniszteri bizottságnak, hogy annak ajánlásait még a magyar elnökség ideje alatt létre tudja hozni.