Miközben a háttérben, diplomáciai fronton változatlanul dolgoznak Volodimir Zelenszkij ukrán elnök és Orbán Viktor magyar miniszterelnök személyes találkozójának létrejöttén, Kijev továbbra is adósa a kárpátaljai magyarsággal szembeni gesztuspolitikának. Pedig lehetősége lett volna rá, sőt még most sem késő. A helyi magyarság és a mögötte álló anyaországi vezetés által kifogásolt nyelvhasználati problémákat megnyugtató módon rendezhették volna azzal, ha a magyart is az őshonos népek közé emelik, de erre nem került sor. Megoldást jelenthetne az új kisebbségi vagy nemzeti közösségekről szóló jogszabály, de az eddig ismert részletek alapján attól sem várhatunk érdemi előrelépést. Az ukrajnai kisebbségek szempontjából kedvezőtlen döntéssel zárult a taláros testület normakontrollja is. Az ukrán alkotmánybíróság a múlt héten alkotmányosnak minősítette az államnyelv működéséről szóló jogszabályt, közismertebb nevén a nyelvtörvényt, ami gyakorlatilag ellehetetleníti a kisebbségi nyelvhasználatot az élet összes fontos területén az oktatástól kezdve a kereskedelmen át a kulturális életig, bezárólag akár a sajtóval.

Fotó: Bach Máté
Zelenszkij elnök gyakorlatilag örökül kapta a sokak által kifogásolt nyelvtörvényt, a komikusból lett elnököt 2019 májusában iktatták be hivatalába, míg a szóban forgó jogszabályt egy hónappal előtte fogadtatta el a parlamenttel elődje, Petro Porosenko. Az új elnök akkor még azt ígérte, alkotmányos szempontból megvizsgáltatja, nem sérti-e a törvény bizonyos közösségek jogait. Ám tétlenségét látva 51 ellenzéki parlamenti képviselő beadvánnyal fordult a taláros testülethez, hogy az mérlegelje a törvény alkotmányosságát.
Az alkotmánybíróságnak két évre volt szüksége ahhoz, hogy meghozza döntését, s mindent a lehető legnagyobb rendben találjon.
Olena Djacsenko kijevi politológus a Magyar Nemzet megkeresésére korábban már elmondta, többször is ott volt az alkotmánybírósági meghallgatásokon, s meggyőződése, hogy a bíróság szándékosan húzta-halasztotta a jogszabály normakontrollját. – Petro Porosenko korábbi államfő szándékosan kreált ilyen törvényt, hogy fokozza a társadalmi szembenállást, de ehhez az utódja is asszisztál – fejtette ki véleményét a szakértő. Emlékeztetett arra is, hogy 2014-ig nem volt ebből a kérdésből konfliktus, ezt a Porosenko-érában mesterségesen szították, nyilvánvalóan politikai célzattal. Ukrajnában 130 nemzetiség képviselői 85 nyelven beszélnek, de azt korábban soha senki nem kérdőjelezte meg, hogy az ukrán az államnyelv, ebben társadalmi egyetértés van és volt, a politikai szándék mégis súlyos konfliktust kreált belőle.
Más neves elemzők is arra hívták fel a figyelmet, hogy a mostani kurzusnak nincs kellő politikai szándéka, de képessége sem a vitás helyzet rendezésére.