Az Országgyűlés elnöke ünnepi beszédében az erdélyi és magyarországi örményeknek – köztük Czetz Jánosnak – az 1848-49-es forradalom és szabadságharc idején tanúsított áldozatvállalását méltatta.
Mint felidézte: a szabadságharc bukása után Czetz Jánosnak választania kellett, hogy meghaljon-e a szabadságért a szülőföldjén vagy száműzetésben éljen. „Bízzunk benne és mindent tegyünk meg érte, hogy a következő magyar nemzedékek soha, de soha ne szembesüljenek ezzel a tragikus kérdéssel” – jelentette ki a politikus.
Kövér László felidézte: a magyarság szabadságvágyának legfőbb célját és tartalmát az 1526-os tragikus mohácsi csata óta „a független, cselekvőképes, népét és nemzetét oltalmazó magyar állam” helyreállítása jelentette. Az 1848-49-es szabadságharc idején alig tizenkétezres lélekszámú erdélyi és magyarországi örménység egy emberként osztozott a magyarok szabadságvágyában és küzdött a zsarnokság ellen. Az örménység három tábornokot, több mint hetven honvédtisztet, és több mint kétszáz honvédet adott a magyar szabadságharcnak.
Úgy vélte, hogy Czetz János örmény és székely ősei legjobb erényeit örökölte: a lényeglátást, a tettvágyat és cselekvőképességet, a bátorságot, a leleményességet és a kitartást. Felidézte: a 26 éves katonát előbb az erdélyi csapatok ideiglenes parancsnokává, majd Bem tábornok mellett vezérkari főnökké nevezték ki. A szabadságharc leverése után azonban 54 évi száműzetéssel fizetett azért, hogy népének szabadságot akart. Teljesítményével második hazájának, Argentínának a szívébe és emlékezetébe is beírta magát.
A dél-amerikai országban megforduló magyarokat – Czetz János ottani intézményalapító tevékenysége és térképészeti munkássága eredményeképpen – ma is különös rokonszenv övezi, ha elmondják, hogy arról a földről érkeztek, ahol Czetz János született – jelentette ki a politikus.
„Örüljünk, hogy minden történelmi csapás ellenére van hazánk, amiért békében küzdhetünk a szülőföldünkön. Örüljünk, hogy van nemzetünk, amely értelmet ad küzdelmeinknek. Örüljünk, hogy megannyi megpróbáltatás dacára, nemzetünk összetartozása erősebbnek bizonyult, mint azon erők, amelyek szét akartak szakítani bennünket. Becsüljük meg mindezt, és utódainknak is hagyjuk örökül a tudást is, hogy mindez mire kötelezi őket” – fogalmazott Kövér László.
A gyergyószentmiklósi Czetz-szobor Blaskó János szobrászművész alkotása, ez a honvédtábornok első erdélyi szobra. A mellszobrot a tábornok óbudai lovas szobrának a leleplezése után egy nappal avatták.
Czetz János 1822-ben született a háromszéki Gidófalván. Argentínában Juan Fernando Czetz néven az első nemzeti katonai akadémia alapítójaként, igazgatójaként, valamint új hazája Paraguayjal és Brazíliával határos vidéke feltérképezőjeként szerzett hírnevet. 1904-ben halt meg Buenos Airesben.
