Noha a terrormutatók szerencsére 2020-ban is alacsonyan maradtak Európában, a kontinens továbbra is messze van az iszlamizmus jelentette probléma megoldásától. 2015-ben 151-en, 2016-ban pedig 133-an haltak meg terrorcselekmény következtében, idén a muzulmán szélsőségesek egy tucat európai életét oltották ki.
A legnagyobb visszhangot Samuel Paty, a francia történelemtanár brutális meggyilkolása váltotta ki: a 47 éves férfit egy csecsen menekült fejezte le Párizs egyik külvárosában, mert Paty korábban Mohamed prófétáról készült karikatúrákat mutatott – részben muszlim – diákjainak.
Az október közepén történt merénylet az egész országot megrázta, de a franciáknak idejük sem maradt felébredni a rémálomból, mert újabb terrorcselekmény következett: október végén a nizzai Notre-Dame-székesegyházban követtek el lefejezéses támadást. A merénylő, egy tunéziai migráns összesen három emberrel végzett.
Az első mise a Note-Dame-bazilikánál a gyilkosságok után november elsején
Fotó: Sebastien Nogier / MTI/EPA
Eddig példátlan méretű támadás az osztrákoknál
Azt, hogy abszolút biztonság továbbra sem létezik, mégis a Bécsben elkövetett iszlamista merénylet bizonyította: egy nappal a vírus miatti helyi lezárások előtt, november 2-án kezdődött fegyveres lövöldözés az osztrák főváros központi részén. A hatóságok eleinte megbecsülni sem tudták az Ausztriában eddig szinte példátlan támadás volumenét, így egy éjszakán keresztül kutattak a tettes, az osztrák-észak-macedón Kujtim Fejzullai lehetséges tettestársai után. Fejzullai négy embert ölt meg egy illegálisan beszerzett fegyverrel.
Később Németországban bukkantak rá iszlamista kapcsolataira, de Ausztriában még múlt héten is voltak letartóztatások a merénylettel összefüggésben.
Kujtim Fejzulai az Instagram-oldalán pózolt a fegyvereivel
Fotó: Instagram
Macron népszerűségi mutatói ideiglenesen emelkedtek
Az iszlamista cselekmények nyomán nemcsak a Mohamed-karikatúrák körül alakult ki széles körű vita a nyugat-európai államokban, de a terror sújtotta országok lépéskényszerbe is kerültek. Emmanuel Macron francia elnök még október elején jelentette be, hogy törvénnyel készül az iszlám szeparatisták jelentette párhuzamos társadalmak felszámolására. Bár a bejelentés nyomán Macron a francia elnökökre jellemző, hagyományosan alacsony népszerűségi mutatói emelkedni kezdtek,
az államfő diplomáciai vitába keveredett Recep Tayyip Erdoğan török elnökkel és számos arab állammal, miután válságban lévő vallásnak nevezte az iszlámot és a karikatúrák kapcsán kiállt a francia véleménynyilvánítási szabadság mellett.
A bécsi támadás miatt Sebastian Kurz is a szigorítás mellett döntött: az osztrák kancellár friss jogszabálycsomagja szintén a társadalom radikális tagjaival szemben lépne fel, többek között a szélsőséges tanokat hirdető mecsetek bezárásával, illetve az iszlamista nézetek feladására nem hajlandó elítéltek életfogytig történő bebörtönzésével.
Az Európai Unió szintén lépett az év végi terrorhullám miatt: az uniós bizottság december elején hirdette meg frissített terrorellenes stratégiáját.
A kérdésben az európai szintű együttműködés nehézkes és igencsak bürokratikus, az uniónak ugyanis nincs kizárólagos hatásköre a terror elleni küzdelemben, az továbbra is a tagállamok feladata.
Emmanuel Macron a terror sújtotta Nizzában 2020. október 29-én
Fotó: Le Soir
