Szymanski az Európai Tanács (ET) elnöke, Charles Michel hétfői bejelentésére reagált, miszerint szerdán az uniós tagállamok vezetői videokonferencia formájában rendkívüli tanácskozást tartanak a belorusz válság miatt.
– Az EU-nak a saját, jól felfogott érdekében vissza kell nyernie a kezdeményező szerepet a szomszédságában – hangsúlyozta Szymanski a PAP hírügynökségnek nyilatkozva.
A miniszter Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő sikerének nevezte a szerdai rendkívüli uniós csúcstalálkozó összehívását. Morawiecki múlt hétfőn sürgette az ilyen tanácskozást. A lengyel elnök, Andrzej Duda pedig hétfőn tudatta: újból egyeztetett a belorusz helyzetről a balti országok (Észtország, Lettország, Litvánia) elnökeivel. A négy államfő megerősítette készségét a belorusz nemzet szabad akaratát megvalósító politikai folyamat támogatására – írta meg Duda a Twitter közösségi honlapján.
A négy elnök múlt csütörtökön hívta fel a belorusz hatóságokat az erőszak beszüntetésére, a társadalmi párbeszéd elindítására. A hétfői beszélgetés során az elnökök megállapodtak szoros együttműködésük folytatásában, abban, hogy közösen fogják nyomon követni a belarusz helyzetet – tette hozzá Duda.
Hétfő délután a lengyel külügyminisztérium közölte: Jacek Czaputowicz tárcavezető telefonon egyeztetett Szvjatlana Cihanouszkaja volt belorusz fő ellenzéki elnökjelölttel. Czaputowicz a belpolitikai párbeszéd iránti jó lépésnek minősítette Cihanouszkaja pénteki kezdeményezését egy egyeztető tanács létrehozására, mely testület biztosítaná a belorusz hatalomátadási folyamatot.
Szvjatlana Cihanouszkaja. Fotó: részlet Cihanouszkaja Youtube-videójából
Cihanouszkaja – aki hétfőn kijelentette, készen áll, hogy vállalja a felelősséget és vezesse Belaruszt – a varsói közlemény szerint megköszönte azt a támogatást, amelyet Lengyelország és az EU Belarusz népe iránt tanúsít.
Belaruszban egy hete folyamatosak a tüntetések. A tiltakozók szerint Aljakszandr Lukasenka elnök elcsalta az augusztus 9-én tartott elnökválasztást, amelyen a hivatalos adatok szerint a voksok 80,1 százalékát kapta. Lukasenka hétfőn kijelentette, hogy hajlandó megosztani a hatalmat és megváltoztatni az alkotmányt, ám új elnökválasztást – mint közölte – csak az új alaptörvény elfogadását követően fognak tartani.
