– Marosvásárhelyen már kisebbségben van a magyarság. Húsz éve nem sikerült magyar polgármestert választani ebben a városban. Miért sikerülne éppen most?
– Mert a többség ma változást akar Marosvásárhelyen. Magyarok és románok is. A mostani polgármester, Dorin Florea olyannyira tisztában van ezzel, hogy már nem is indul. Hiába van tizenhárom jelölt, olyan, aki változást akar és még esélyes is, csak egy van. Az esélyes román riválisaim mindannyian a Florea-rendszerhez köthetők, egyikük még alpolgármester is volt. Innen indulva a képlet egyszerű: aki változást akar és biztosra megy, az nem vesztegeti el a szavazatát, hanem rám szavaz. Változik a közhangulat, ezt jelzik a kutatások is. Az elmúlt fél évben többségbe kerültek azok a románok, akiknek nem számít a polgármester nemzetisége. Nagy élmény azt a mindennapokban megélni, hogy egyre több marosvásárhelyi román, ismert személyiség vagy átlagember támogat nyilvánosan. Soha ilyen nem volt korábban. Sokan odajönnek az utcán vagy integetnek a túloldalról, ez felemelő érzés. Most van tehát igény és lehetőség is a változásra. Az elmúlt húsz év legfontosabb választása ez.
– Azt mondja, sok román támogatója is van. A korábbi marosvásárhelyi választásokon viszont nagyrészt etnikai szavazás volt. Tény, ma már nagyon sok a vegyes házasság a városban. Ezúttal nem a nemzeti hovatartozás lesz a döntő a voksoláson?
– A jelek szerint nem lesz etnikai szavazás. Mi is sokat dolgozunk ezért. Végig kétnyelvű kommunikációt folytattunk, ismert románok támogatnak és egyre többen vannak. Azt remélem, átment az üzenet, hogy mindenki polgármestere akarok lenni. A változás, a fejlődés polgármestere. Egy olyan város vízióját mutattam be részletesen a programomban, amely élhető és gyarapodó – és mindenkinek az.
– Az RMDSZ a legfontosabb helyszínnek tartja Marosvásárhelyt a mostani megméretésen. Mivel magyarázható ez a kiemelt szerep?
– Van, ami állandó, és van, ami változik. Erdély legnagyobb magyar közössége Marosvásárhelyen él, ezért a város mindig fontos volt, nemcsak az RMDSZ-nek, hanem az erdélyi magyaroknak is. Ami változott idén, az esély: most nagyobb esély van a győzelemre, mint korábban bármikor. Természetesnek tartom, hogy az országos politika figyelme is megnő ilyen helyzetben.
– Tizenhárom polgármesterjelölt közül ön az egyetlen magyar. Nem történtek meg azok a visszalépések, amelyekre sokan számítottak, nincs egy „kiemelt” román jelölt. Mivel magyarázható ez?
– Legfőbb riválisom a most megfutamodott Dorin Florea jelenlegi városvezető jobbkeze. Köztudott róla, hogy bármilyen alkura képes. De nekem nem dolgom, hogy az ellenfeleim paktumaival foglalkozzak. A kampánynak még nincs vége. Ha fennmarad az a lelkesedés, amit eddig tapasztaltam, és szeptember 27-én elmennek szavazni azok, akik a változást akarják, akkor nem lehet gond. Most reális esély van a változásra.
– Milyen lesz a Budapestről repülővel negyvenöt perc alatt megközelíthető Marosvásárhely, ha önt választják a polgármesteri székbe?
– Repülővel biztosan ezután is gyorsabb lesz a megközelítés, mint hat óra alatt autóval – mert ha megépül végre az autópálya, akkor ennyi időbe telik majd gépkocsival ideérni. De a viccet félretéve: kemény munka vár rám és a változást akarók csapatára, mert húszévnyi lemaradást kell behozni. A munkát másnap elkezdjük, de az eredmények nagy része kettő-négy, akár tíz év múlva lesz látható. Ami gyorsan meg fog változni, az a szemlélet. Olyan csapat kezd majd el dolgozni, amely előtt egyetlen cél lebeg: a fejlődő, élhető Marosvásárhely. Ám ahhoz, hogy ez így legyen, ahhoz hogy két évtizednyi helyben toporgás után végre megmozduljon a város, első lépésben az szükséges, hogy akik most lájkolnak, integetnek, biztatnak, fogják magukat, családjukat és barátaikat, és menjenek el szavazni szeptember 27-én. Mert akkor valósággá válik az óhaj: győzzön Vásárhely!
