Pozsonyba másfél, Varsóba öt és fél óra alatt lehetne odaérni

Szijjártó Péter: Kulcsfontosságú beruházás a visegrádi országok közötti gyorsvasúti összeköttetés.

Ljubljana, 2021. július 9. A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Orbán Viktor magyar (b2), Eduard Heger szlovák (jobbról, j3), Mateusz Morawiecki lengyel (b2) és Andrej Babis cseh miniszterelnök (háttal) megbeszélésükön a visegrádi csoport (V4) miniszterelnökeinek és a szlovén kormányfõ csúcsértekezlete elõtt a ljubljanai magyar nagykövetségén 2021. július 9-én. Szemben Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter (b3). MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher

A visegrádi országoknak az a tervük, hogy fejlesztési projektjeiket továbbvigyék, illetve felgyorsítsák – mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter pénteken Ljubljanában, a visegrádi csoport és Szlovénia kormányfői csúcstalálkozóját követően. Kulcsfontosságú beruházás a visegrádi országok közötti gyorsvasúti összeköttetés, hiszen egész Közép-Európában nincs elég gyorsvasút – mutatott rá a tárcavezető. Kiemelte: ezért is döntött úgy a négy visegrádi ország, hogy megépíti a Budapestet Varsóval összekötő gyorsvasutat, amely keresztülhalad majd Pozsonyon, illetve Prágán is. A magyarországi megvalósíthatósági tanulmány elkészült, elsőként a négy ország közül. Ezért szeptemberre össze is hívták a V4-ek közlekedési munkacsoportját – tette hozzá.

Orbán Viktor miniszterelnök és Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter tart megbeszélést a visegrádi csoport miniszterelnökeivel a ljubljanai magyar nagykövetségen július 9-én.
MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher

Jelezte: a magyar megvalósíthatósági tanulmány egy 170 kilométeres magyarországi pályával számol, és a megtérülési mutatók egészen kimagaslóak. A magyar vonal Kelenföldről indul Törökbálintig, a mostani vasútfejlesztések nyomvonalán. Utána pedig a környezet kímélése érdekében a Vértest délről elkerülve jutna el Győrig, ahonnan az autópályához szinte odasimulva haladna egészen a magyar–osztrák–szlovák hármas határ területére. Annál is inkább, merthogy ott lenne egy csatlakozási lehetőség a nyugat-európai gyorsvasúti rendszerhez – magyarázta Szijjártó Péter.

Mint mondta, a magyarországi szakaszon a domborzati viszonyoknak megfelelően a 230 és a 320 kilométer/óra közötti sebesség látszik reálisnak és fenntarthatónak. Ez azt jelentené, hogy Pozsonyba másfél, Prágába három és fél, Varsóba pedig öt és fél óra alatt lehetne odaérni – mondta, hozzátéve: a nyugati vasútrendszerhez történő kapcsolódás miatt Frankfurt, Berlin, illetve Milánó belvárosai is gyakorlatilag fél napon belül elérhetőek lesznek Budapest belvárosából.

Környezetvédelmi szempontból is jelentős lenne ez a projekt, hiszen éves szinten mintegy 400 ezer tonna szén-dioxid-kibocsátást tudna meggátolni a közép-európai térségben. Emellett pedig a kalkulációk szerint az egész regionális gyorsvasút mintegy húszmillió utast tudna évente szállítani – mutatott rá.

Kiemelte: az Európai Uniónak van egy célkitűzése, hogy 2050-re megháromszorozza a gyorsvasutak hosszát. – Ezért most az a dolgunk, hogy a 2021–2027-es időszakra szóló költségvetési ciklusban a tervezés és előkészítés finanszírozására európai uniós pénzeket vonjunk be – húzta alá. A projekt egy tíz évet igénybe vevő folyamat. Fontos ugyanakkor kiemelni, hogy a magyarországi szakaszokat a belföldi intercity-forgalom is tudná használni, így Győrbe, Sopronba, Szombathelyre, de a Balatonra is előbb oda lehetne érni – mondta végezetül a miniszter.