Már csak Donald Trump amerikai elnöknek kell döntenie arról a jogszabálytervezetről, amely új eszköztárat biztosítana Washingtonnak a hongkongi kormány befolyásolására.
A széles körű autonómiát élvező városban fél éve zajlanak Kína-ellenes, demokráciát követelő erőszakos tüntetések, amiben az amerikai politika is meglátta a lehetőséget. Ennek következtében kedden az úgynevezett Hongkong emberjogi és demokrácia törvénytervezetet egyhangúlag elfogadta a szenátus, ezzel a végső fázisba lépett annak hatályosítása.
A hatóságokkal eddig dacoló diákok magát megadó csoportja a Politechnikai Egyetemen
Fotó: Reuters
Peking persze a kezdetektől próbálja megingatni az amerikai politikai elit eltökéltségét, eddig látszólag sikertelenül. Tegnap ezért az Egyesült Államok pekingi nagykövetségének egy vezető munkatársát berendelte a kínai külügyminisztérium, majd sajtóközleményben erősítette meg az ott elhangzottakat. Ma Csao-hszü (Ma Zhaoxu) külügyminiszter-helyettes jelezte az amerikai diplomatának: ha Trump aláírja a jogszabályt, Peking komoly válaszlépéseket tesz.
A kínai kormány többször jelezte, hogy szuverenitásának megsértéseként értelmezik a jogszabályt. Geng Suang (Geng Shuang) külügyi szóvivő korábban úgy fogalmazott, hogy a törvénytervezet leleplezi egyes amerikai politikusok beteges szándékát, hogy mindenáron beavatkozzanak más államok belügyeibe.
A hongkongi kormány értelmetlennek és feleslegesnek minősítette a dokumentumot, hozzátéve, hogy ezzel az Egyesült Államok az erőszakos tüntetéseket támogatja.
Az ellenvéleményeket nem is cáfolják Washingtonban, a jogszabályt gondozó egyik republikánus képviselő, Marco Rubio harcias nyilatkozattal nyugtázta a szenátus jóváhagyását.
– Az Egyesült Államok szenátusa ma világos üzenetet küldött a Hongkongban szabadságukért harcolóknak: hallunk titeket, kiállunk mellettetek, nem nézzük végig ölbe tett kézzel, hogy Peking aláássa autonómiátokat – mondta a washingtoni elit egy leginkább Kína-ellenes képviselőjeként ismert Rubio.
Amennyiben a jogszabály életbe lép, Washington több szinten is nyomást gyakorolhat a hongkongi kormányra. A széles körű autonómiát élvező város ugyanis egy 1992-es jogszabály miatt a kétoldalú kereskedelemben előjogokat élvez, a törvény azonban évente felülvizsgáltatná a különleges státust. Az Egyesült Államok elnöke továbbá szankciókkal, beutazási tilalommal sújthatná azokat a hongkongi tisztviselőket és szervezeteket, amelyek részt vesznek a szabadságjogok megsértésében, valamint a város autonómiájának megcsorbításában.
Formai okokból az amerikai kongresszus alsó- és felsőháza még egyszer vitatni fogja a tervezetet, gyakorlatilag azonban már csak Trump döntése van hátra. A szenátus egyhangú támogatása miatt még saját pártjában is nagy felháborodást keltene annak megakadályozása, ha viszont aláírja azt, földig rombolná az egyébként is ingatag lábakon álló pekingi kapcsolatokat.
Márpedig a jövő évi elnökválasztás miatt egyre sürgetőbb számára, hogy valamilyen megállapodásra jusson az évek óta húzódó vámháborúban. Egyes elemzők azonban arra figyelmeztetnek, hogy Trumpnak kapóra jön a jogszabálytervezet, arra építve a következő egy-két hétben Washington számára kedvező fordulatot érhet el a kereskedelmi vitában.
A látványos konfliktusok ellenére ugyanis a kínai vezetés megértette az elnök pragmatikus gondolkodását, Pekingben mindig értékelték azt, hogy Trump diplomáciája nélkülözi a szabadság- és emberi jogokat firtató ideológiai nyomásgyakorlást. Az amerikai kongresszusban elfogadott jogszabálytervezet azonban fordulópont lehet az eddigi gyakorlatban.
A kínai vezetésnek ezért számolnia kell azzal, hogy ha Trump aláírja azt, újraválasztása esetén még az eddiginél is több konfliktust kell kezelniük a kétoldalú kapcsolatokban.
