Budapest nemzetközi színvonalú építészeti jelképpel gazdagodik

Budapest nemzetközi rangú építészeti jelképpel, egy friss turisztikai célponttal és elsősorban egy világszínvonalú, családbarát, új Közlekedési Múzeummal gazdagodik majd a Kőbányai úti egykori Északi Járműjavító területén – hangsúlyozta az amerikai Diller Scofidio + Renfro iroda által tervezett, leendő múzeumépület kapcsán Vitézy Dávid főigazgató.

A Magyar Közlekedési és Műszaki Múzeum vezetője az MTI-nek adott interjújában emlékeztetett arra, hogy a világszerte számos példaértékű projektet, többek között a New York-i High Line magasvasútból átalakított közparkot tervező Diller Scofidio + Renfro nemzetközi tervpályázaton nyerte el az intézmény új otthonának tervezését.

„A nyertes terv nagyvonalúan tiszteletben tartotta azt a szempontot, hogy a járműjavító Dízelcsarnoka olyan tér, amelyet ipari értékeivel, hangulatával együtt meg szeretnénk őrizni és múzeumként megnyitni a nagyközönség számára. Benyújtott terveik szerint a kortárs kiállítótér modern üvegfalaival beúszik a régi csarnokba, de annak összhatása, egészen különleges, egyedi hangulata és történelmi jellege megmarad, olyan perspektívából is láthatóvá téve az egyes járműveket, melyekre korábban kevés példát láthattunk” – méltatta a terveket.

Vitézy Dávid szerint a Diller Scofidio + Renfro (és magyar partnere: Noll Tamás Ybl-díjas építész és az a M-Teampannon iroda) koncepciója előtérbe helyezi a múzeumi és közösségi funkciókat, valamint azt tudja ígérni, hogy ez a barnamezős kulturális beruházás egész Budapest rozsdaövezeti fejlesztéseinek motorja lehet. A terv a legvégiggondoltabb múzeumi koncepció volt, ezért is nyerhette meg a nemzetközi pályázatunkat – jegyezte meg.

A lebegőtetős, üveghomlokzatos új kiállítási terület a Dízelcsarnok toldalékaként épül meg a MÁV által az 1870-es évek óta használt területen. Az áttetsző kiállítási tér az 1-es villamos megállója felől érkezőket már a belépés előtt invitálja, ízelítőt adva a kiállításból, új főbejáratot nyitva a Dízelcsarnokon – ismertette a koncepciót a főigazgató.

Mint hozzátette, részben az új épületben, részben a megőrzött régi csarnokban kaphat helyet az új állandó kiállítás, amelyet körbeölel a régi épületben a látogatók előtt is megnyitható műtárgyraktár. Megmarad a mozdonyok mozgatására használt tolópad is, amely a kiállításhoz is használható lesz. Az egész komplexumot pedig az ipari területen belül egy izgalmas, tájépítészeti szempontból is átgondolt, zöld park övezi majd.

Vitézy Dávid hangsúlyozta: a Közlekedési Múzeum új állandó tárlata a régi, városligeti kiállításnál kétszer nagyobb lesz, mintegy tízezer négyzetméteren mutatja be a magyar közlekedés fejlődését a reformkortól napjainkig. Ezt egy közel ugyanekkora, időszakosan látogatható műtárgyraktár és nagyjából ezer négyzetméternyi időszaki kiállítóhely egészíti ki. Ezekkel a múzeum gyűjteménye páratlanul nagy arányban válik majd hozzáférhetővé.

A kiállítási funkciók eredményességét és a kutatásokat fogja támogatni egy mintegy négyezer négyzetméteres műszaki és közlekedési szakkönyvtár és archívum. A múzeum műtárgyállományának folyamatos karbantartását és a legmagasabb színvonalú restaurálási munkák elvégzését egy több mint kétezer négyzetméternyi területen megvalósuló, új restaurátorműhely fogja biztosítani – tette hozzá.

A főigazgató kiemelte, hogy az új épületben nemcsak állandó és időszakos kiállítások valósulnak meg, hanem a múzeum közösségi térként és nemzetközi szintű tudásközpontként fog újjászületni a könyvtárnak és az archívumnak köszönhetően.

„Azt szeretnénk, hogy az eseti látogatók, turisták mellett a budapesti családok és fiatalok rendszeresen visszatérjenek a múzeumba, ahol a kiállítás mellett mindig események, hétvégén különböző családi rendezvények, hétköznap munkaidő után pedig a közlekedés legaktuálisabb témáit érintő programok, beszélgetések kaphatnak helyet” – fogalmazott, hozzátéve: emellett a konferenciaterek, közösségi funkciók, a park terei mind egy élő, eleven városrészt hozhatnak létre.

Vitézy Dávid hangsúlyozta, hogy az épületben a lehető legnagyobb mértékben megújuló energiaforrásokat használnak majd, de az önvezető autók elterjedésében bízva az új Közlekedési Múzeum garázsát is úgy alakítják ki, hogy a későbbiekben kiállítótérként hasznosíthassák, ha már kevésbé lesz szükség parkolóhelyekre. Ilyen innovatív megközelítésben még nem épült parkoló Budapesten – hívta fel a figyelmet.

Mint megjegyezte, régóta szerepelt a fővárosi tervekben egy új vasúti megállóhely kialakítása a területen. Itt napi nyolcezer utas kaphatna átszállási lehetőséget, emellett a múzeumba látogatókat is szolgálná. A Népliget parkjának tervezett rekonstrukciója szintén erősíti a városrész felértékelődését; a Népliget felé megvalósítható gyalogoskapcsolatokkal a nyertes terv is számol.

Más hasonló múzeumok beruházási költsége alapján több tízmilliárd forintos költségvetéssel lehet számolni – mondta a főigazgató, hozzáfűzve azonban: a valós összeg függ a kiviteli tervektől, az építőipar adott évi leterheltségétől és számos ma még nem látható körülménytől.

Vitézy Dávid kitért a Magyar Innováció Házára is, amelynek a Liget Budapest projekt keretében újjáépülő, egykori Közlekedési Csarnok ad majd otthont. Az új intézmény szakmai előkészítése továbbra is a Közlekedési Múzeum feladata, jelenleg a ház állandó kiállításának tervezési munkái, a kurátori, valamint a kapcsolódó műtárgy-előkészítési és digitalizálási feladatok zajlanak – mondta a főigazgató.