időjárás -1°C Ingrid , Ágota 2023. február 5.
logo

Küzdelmekről és vízililiomokról

Szilléry Éva
2019.03.30. 12:14
Küzdelmekről és vízililiomokról

A művészet templomai sorozat újabb epizódja, a Monet és vízililiomai éppen annyira természetfilm az ég-föld öleléséről Normandia vidékén és a környék lenyűgöző természeti csodáiról, mint művészettörténeti tanulmány a világ egyik legnagyobb impresszionista festőjéről, Claude Monet-ról. Az ismeretterjesztő film a géniusz küzdelmeit is megmutatja, miközben a film és a festőművészet újabb találkozását teremti meg.

Alig akad a képzőművészetre kicsit is fogékony európai, aki ne tudna képeket felidézni az impresszionizmus képviselőitől. Éppen ezért van nehéz dolga a kurátornak, akinek újabb aspektusból kell megközelítenie ezt az alkotócsoportot, hiszen mi újat tudna mondani az irányzatról, ami mára a művészettel való ismerkedés küszöbe lett.

Itt van például Claude Monet, akinek munkáit felületesen ismerve képeiből éteri, könnyed, a természetben átlényegülő energiákat érzünk. Számtalan képén a már-már meséket idéző varázslatos Giverny Garden a visszatérő ihletforrás, a szemlélő mit sem tud a sokszor küzdelmek között alkotó művész tusáiról.

Fotó: Pannonia Entertainment

Ő maga úgy vallott a művészetről: olyan, mint a szerelem, amelyben rengeteg gyönyörpillanatot él meg az ember, mégis összességében az egész egy nagy szenvedés.

A tavirózsák alkotója valójában sokszor kínlódva festette meg sorozatát. Monet második világháború utáni reneszánsza nemcsak munkásságát, de némiképp az impresszionizmust is újraértelmezte, amelyről sokáig úgy hitték, főként a látványról szól.

Az alkotói küzdelmet is bemutatja a művészet templomai ismeretterjesztő filmsorozat, az impresszionista zseni világába és a legemlékezetesebb művészi vállalkozása, a Grandes Decorations születésébe is betekinthetünk. A film, amely Ross King Dühödt ámulat – Claude Monet és a Vízililiomok című bestsellere nyomán készült, már látható a magyar mozikban.

A víztől szabadulni nem tudó festő diákként a tenger fölé emelkedő, mészkőből álló partszakaszhoz, az avali sziklához szökött az iskolapadból. Később a stúdióját hajón alakította ki, mígnem megvette a Párizstól csaknem nyolcvan kilométerre, a Szajna és az Epte találkozásánál levő Giverny-kertet.

Mértéktelen virágáradattal ültette tele, valóságos színorgiává varázsolva a birtokát. A film rendezője, Giovanni Troil meg akarja érteni aki Monet-t, elsősorban ezeken a tájakon, a roppant víztükörben, az avali sziklánál, a sebes folyók találkozásánál és a rájuk boruló füzek képében keresi a festőgéniuszt.

A Monet és vízililiomai éppen annyira természetfilm a környék lenyűgöző természeti csodáiról, mint művészettörténeti tanulmány a világ egyik legnagyobb impresszionista festőjéről, aki sokszor magányában, többszörös gyásszal küzdve született újjá.

A háború sújtotta Franciaországban Claude Monet alapjaiban változtatta meg a művészet világát, miután felismerte, hogy alkotásai jelenthetik országa számára a béke, a remény és az ellenállás szimbólumait a vérgőzös valóságban. Barátja, Georges Benjamin Clemenceau szavai szerint a világnak új vízió kell, amit csakis Monet tud megadni.

A művészet templomai sorozat pedig újfajta élvezetet hozott el a képzőművészetre fogékony kultúrafogyasztóknak: bár a film nem pótolja a valódi találkozás élményét a remekművekkel, de utazásra, kalandra hív és mind többeket vezet be a gyűjteményeket őrző képtárba, Monet esetében a filmmel együttműködő Musée de l’Orangerie, a Musée Marmottan, a Musée d’Orsay és a Musée des Impressionnismes Giverny páratlan birodalmába.

Hírlevél feliratkozás
Nem akar lemaradni a Magyar Nemzet cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi naponta elküldjük Önnek legjobb írásainkat.