A tavalyelőtt debütált Budapest Noir című, 30-as években játszódó krimiadaptációjával Gárdos Éva nagy bakot lőtt. Mivel tudatosan rájátszott a film noir, azaz „fekete film” műfajára, az alkotói szándék ellenére nem hommage, hanem inkább a műfaj paródiájává vált. A klasszikus film noir sablonok – a hangos történetmesélés, a karakterek, a papírízű párbeszédek – már-már komikussá tették egyes részeit, ráadásul a légköre, hangulata miatt valószínűtlen lett a történet is.

A mítosz mindig erősebb, mint a valóság
Így (nem) történt – Könyvlapokon és képkockában a múlt címmel szervezett kerekasztal-beszélgetést az Ifjúságkutató Intézet az MCC Scrutonba.