A Szlávok harca és más abszurd

Északi szomszédaink egyik kereskedelmi tévécsatornája rögtön szlovák Trónok harcaként harangozta be a készülő, Szlávok című sorozatukat. Az egész világon töretlennek tűnik a történelmi vagy történelmi-fantáziasorozatok sikerszériája. Közép-Európa lassan ébredezik, pedig piac volna rá, hiszen az itthoni nézők is a külföldi történelmi sorozatokon csüngenek.

A Báthory volt minden idők legdrágább közép-európai filmje Forrás: Jakubiskofilm

A szlovák televízió történetének egyik legdrágább projektjét készíti a TV JOJ – közölte a csatorna vezetősége a készülő Szlávok (Slovania) című televí­ziós sorozatukról – adta hírül a felvidéki Ma7 hírportál. A Szlávok egy fantáziaelemekkel átszőtt történelmi kalandfilmsorozat lesz, amelyet a szláv mitológia ihletett, és máris a Trónok harcával vetettek egybe. (Utóbbi egyetlen epizódja tízmillió dollárba került a Forbes szerint.) A Szlávokban a Kárpát-medence lakosainak életét mutatják be a VI–VII. század fordulóján, de feltűnik Szamo, a frank kereskedőből afféle szláv fejedelmecskévé vált történelmi személyiség is.

A 3,6 millió euróba (1,1 milliárd forintba) kerülő szlovák sorozat részeit több országban forgatják – jelenleg Ukrajnában, ahol két történelmi szláv „települést” is felépítettek erre a célra. A csatorna közlése szerint a film rendezője Peter Bebjak lesz, producere pedig Wanda Adamík Hrycová. A sorozatban több neves szlovák színész is feltűnik, többek között Zuzana Fialová, Juraj Loj, Andrej Hryc vagy Dusan Cinkota. A Szlávok című sorozatot 12 részesre tervezik, és fél év alatt akarják leforgatni – arról még nem nyilatkoztak, hogy mikor kerülne képernyőre.

Szlovákiában ezzel egy időben a Nagymorva Birodalomról készít filmet Juraj Jakubisko, a Prágában élő, nemzetközileg elismert szlovák filmrendező, akinek korábbi, Báthory című történelmi freskója 400 millió koronás (hárommilliárd forint) költségvetésével minden idők legdrágább közép-európai filmje lett. A Szláv hősköltemény munkacímű történet a nagymorva fejedelem, Szvatopluk idejébe röpíti vissza a nézőt.

A Báthory volt minden idők legdrágább közép-európai filmje
Fotó: Jakubiskofilm

Északi szomszédaink tehát nem restek – de mi a helyzet a többiekkel?

Az utóbbi idők érdekes és megvalósult közép-európai történelmi sorozatát a lengyel Agnieszka Holland rendezte, az 1968-as prágai tavasz egyik mártírjáról, a cseh Jan Palachról készített háromrészes történelmi tévésorozatot az HBO produkciójában. Az Olthatatlan című széria egyetemista főszereplője a szovjet megszállás elleni tiltakozásul 1969. január 16-án felgyújtotta magát a Vencel téren. Agnieszka Holland tévésorozatát a kritika is jól fogadta.

Kissé felsültek a szerbek, akik az első szerb királyi dinasztiáról, a Nemanjicsokról forgattak nagyszabású történelmi televízió sorozatot. Az első részt még 2018-ban, az első szerb király megkoronázásának 800. évfordulója alkalmából tűzték műsorra. A szuperproduk­cióban 218 színész, több mint 2700 statiszta, valamint 619 ló és lovas szerepel, a sorozat első évadának 12 részét nyolcvan helyszínen, 168 építményben forgatták. A cselekmény fő szála a XIII. században, az első megkoronázott szerb király trónra kerülését és életét dolgozza fel. A szerb sorozat – dotációja ellenére – csúnyán megbukott: gyenge színvonala és nyelvezete miatt negatívan fogadta a közvélemény.

A románok még a vetítésig sem jutottak, ugyanis csak ígéret maradt a Géták (Getii) című történelmi-fantasztikus tévésorozatuk, amelyet 2017 elején jelentettek be, és szintén a „román Trónok harcaként” emlegették. Persze nem költségvetés szempontjából: Florin Anghel rendező független filmes produkciójában a dák őstörténetet és persze a római–dák háborúkat akarta bemutatni. A tízrészes első évadnak még 2017 tavaszán kellett volna megjelennie – de csak az első trailert lehet látni, azóta más hírt nem közöltek, a produkció valószínűleg dugába dőlt.

„Országunk egyik valaha volt legnagyobb ellensége – és filmbéli halálát több százezer magyar gyászolta meg. Olyan magyarok, akiknek szülei és nagyszülei – még Gárdonyi Gézán nevelkedve – bizonyára a nemzet legfőbb ellenségeinek tartották a XVI–XVII. századi törököket. Egyetlen filmsorozat hatására majd egymillió magyar lassanként török szemmel és szívvel nézi történelmünk egyik legheroi­kusabb, iszonyú áldozatokat követelő korszakát” – nyilatkozta 2017-ben a Kultúra.hu-nak Fodor Pál turkológus, az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpontjának egykori igazgatója a népszerű Szulejmán című török sorozatról és a károkról, amiket a nemzettudatnak okozott.

A neves kutató által említett jelenség által felmérhetjük a történelmi vagy áltörténelmi tévésorozatok pozitív hatásait vagy épp veszélyeit, valamint annak szükségét, hogy a saját nézőpontunkból is filmre vihessük a történelmünket, amelyet most leginkább másoktól eltorzítva láthatunk viszont. Mert az, hogy egy magyar Szulejmánnak szurkoljon, még Örkénynek is túl abszurd lett volna.