Koreai thriller nyert Cannes-ban

Idén Dél-Korea megszerezte első Arany Pálmáját – tavaly is távol-keleti, japán film vitte a pálmát –, Quentin Tarantino pedig alighanem az Oscarral vigasztalódhat.

Az Élősködők egy munka nélküli család drámája Forrás: Mozinet

Az Arany Pálma-díjas koreai Élősködők film címe jól jelképezi a 72. cannes-i fesztivál népszerű témáit: a társadalom peremén élők, az elnyomottak vagy éppen azok kerültek rivaldafénybe, akiket a valódi világban nemigen vesznek emberszámba. Idén Dél-Korea megszerezte első Arany Pálmáját – tavaly is távol-keleti, japán film vitte a pálmát –, Quentin Tarantino pedig alighanem az Oscarral vigasztalódhat.

Az Alejandro González Inárritu mexikói rendező által vezetett bíráló­bizottság Bong Dzsun Ho dél-ko­reai rendezőnek egy munka nélküli családról szóló Élősködők című komikus thrillerének ítélte meg a fődíjat az idei cannes-i filmfesztiválon, amelyen huszonegy egész estés film versenyzett.

Pedig az Arany Pálma-díj esélyesének leginkább Pedro Almodóvar önéletrajzi ihletésű Fájdalom és dicsőség című filmjét tartották, de a Ponyvaregényért 1994-ben már Arany Pálmát nyert Quentin Tarantino Volt egyszer egy Hollywood című alkotása is biztos befutónak tűnt – története 1969-ben, Los Angelesben játszódik a Manson-gyilkosságok idején. Tarantino azzal vigasztalódhat, hogy filmjét már most Oscar-esélyesnek tartják a kritikusok, viszont az említett fesztiválkedvenceket túl elvontnak vagy személyeseknek ítélhette meg a mexikói rendező zsűrije, akik inkább a „hanyatló világ” sokkal égetőbb gondjait és jelenségeit boncolgató filmekre voksoltak. Bong Dzsun Ho „szociális tragikomédiája” megfelelt az elvárásaiknak, hiszen az Élősködőkben egy munka nélküli család drámáját láthatjuk, a szociá­lis egyenlőtlenségek és a társadalmi erőszak jelképes ábrázolásával – a zsánerfilmnek induló alkotás végén állítólag balhorogként ható fordulat is van.

Az Élősködők egy munka nélküli család drámája
Fotó: Mozinet

Hasonlóan égető gondok lehetnek a veszélyeztetett közösségek, a gazdasági migránsok vagy a nyugati iszlám radikalizmus is, hiszen ezek a témák más díjnyertes alkotásokban is megjelennek: a zsűri a második legjelentősebb díjat, a nagydíjat, a szenegáli származású elsőfilmes francia rendezőnő, Mati Diop Atlantique (Atlanti-óceán) című alkotásának ítélte, amely egy fantasztikus szerelmi történet a hazájukat elhagyni vágyó dakari munkásvilágban. A zsűri díját megosztva nyerte el a francia Ladj Ly a francia külvárosokban tapasztalható rendőri erőszakról készített Les misérables (A nyomorultak) című első játékfilmjével, valamint Kleber Mendonca Filho és Julia­no Dornelles brazil alkotók, akik egy a hatalom által kiirtásra ítélt képzeletbeli brazil közösség utópisztikus lázadásáról forgattak egy misztikus westernfilmet Bacurau címmel. Egy iszlám radikális 13 éves fiúról szól A fia­tal Ahmed, amely elnyerte a legjobb rendezés díjat. A kétszeres Arany Pálma-díjas belga Luc és Jean-Pierre Dardenne főszereplője egy nyitott és toleráns muzulmán családban él Brüsszelben, de egy imám hatására radikalizálódik, majd megpróbálja megölni az arab nyelvtanárát.

A legjobb férfi alakítás díját Antonio Banderas érdemelte ki Pedro Almodóvar Fájdalom és dicsőség című filmjében nyújtott alakításáért, Emily Beecham angol–amerikai színésznő kapta a legjobb női alakítás díját az osztrák Jessica Hausner angol nyelven forgatott Little Joe című filmjének főszerepéért.

A legjobb rövidfilmnek járó Arany Pálmát Vaszilisz Kekatosz görög rendező A távolság az ég és köztünk című kisfilmje kapta, de a fesztivál egyik legrangosabb eseményén, a Global Short Film Awardson, a zsűri válogatásának szekciójában Kámán Albert Hazug című magyar kisfilmjét is bemutatták. A 22 perces, saját finanszírozású alkotás egy fiatal pár idilli hétvégéjéről szól, amely fokozatosan kapcsolati pokollá válik, hiszen a lány arra gyanakszik, hogy barátja megcsalja őt, a tudatmódosító szerek hatására azonban saját lelkének még sötétebb titkaihoz is eljut.