A kultúrának pajtája van

A művészetnek palotája van, a kultúrának pajtája — állítja Szarvas József Jászai Mari-díjas színész, érdemes és kiváló művész, aki tizenkét éve az Őrségben, Viszákon, barátja és pályatársa emlékét is őrizve, Kaszás Attila Pajtaszínház és Galéria néven összművészeti kultúrpajtát hozott létre. Ebben a környezetben értette meg az őshonos gyümölcsösök megőrzésének gondolatát és vált az idén tizedik évébe lépett Tündérkert mozgalom egyik élharcosává.

Tar-fenyvespuszta, 2018. július 1. Pál István (Szalonna) Liszt Ferenc-díjas népzenész és bandája játszik a Muzsikál az erdő - Mátrai Művészeti Napok rendezvényen Tar-Fenyvespusztán 2018. július 1-jén. MTI Fotó: Komka Péter Fotó: MTI/Komka Péter

Hogyan találkozik a Szarvas József vezette őrségbeli kultúrpajta az őshonos gyümölcsösök megtartásának gondolatával? A színművész vallja, hogy kultúránk a közösségből táplálkozik, és abban az autentikus miliőben születik újjá, ahol a hagyományos értékeinket még nem ölte meg a modern társadalom.

Szarvas József immár tizenkét éve a színházat, a képzőművészetet, a zenét és a táncot összekapcsolva a nemzeti értékeink mentén megszállottan épít közösséget. Mindeközben a 2007-ben elhunyt barátja és pályatársa, Kaszás Attila szellemiségét ápolja, akinek tervei között volt a régióban egy hasonló közösség létrehozása. Szarvas József ezen a vidéken ismerkedett meg Kovács Gyula pórszombati erdésszel, aki az 1980-as évektől foglalkozik a Kárpát-medencében őshonos gyümölcsfák átmenekítésével, és célja, hogy a régi kultúra emlékeit is tovább­örökítse. Hét év kellett, míg Szarvas József megértette, hogy a gyümölcstani ismeretek elsajátítása és a hagyományok megőrzése együttes feladat, és egyazon küldetés mentén haladnak. Közös gondolkodásuk nyomán Viszák is része lett a Tündérkert mozgalomnak, amelynek köszönhetően mára közel kétszáz magyarlakta településen vannak úgynevezett tündérkertek a Kárpát-medence területén lévő őshonos gyümölcsfákkal.

Kovács Gyula, mint mondja, nem gyümölcsfákat gyűjt, hanem embereket, akik még ismerik az adott térség, település helyi fajtáit. Oltványokat készít, és az úgynevezett Gyümölcsészeti Értéktárba vezeti fel a helyi fajtákat.

Budapesten az első és eddig egyetlen tündérkert Békásmegyeren alakult, a Szent József-ház udvarán, ezzel a viszáki Kaszás Attila Pajtaszínház és Galéria, valamint a békási közösségi ház szellemileg összefonódott.

Indulásának tízéves évfordulóját ünnepli a Tündérkert mozgalom, amely augusztus 19-ig az ünnep szellemében fesztiváljellegű programsorozattal várja az érdeklődőket.

Pál István „Szalonna” és bandája pénteken lép fel a jubileumot ünneplő viszáki programsorozat színpadán
Fotó: MTI/Komka Péter

Viszákon csütörtökön lesz látható az ifjabb Vidnyánszky Attila vezette Sztalker-csoport és a Gyulai Várszínház közös produkciója, A vízkereszt, de amúgy mindegy című előadás. Holnap Pál István „Szalonna” és bandája, valamint Berecz István és néptáncosai szórakoztatják a közönséget, szombaton Üdvözlettel Kovács Gyulának címmel a Cantemus Gyermekkórus, Berecz András, a Muzsikás Együttes és Fülei Balázs közös esttel köszöntik a Tündérkert mozgalom atyját.

Augusztus 18-án Harmonika Európában–Európa a harmonikában címmel a Hóra Színház és a Magyarországi Szerb Színház közös produk­ciója lesz látható, másnap pedig Novák Péter és az Etnofon zenekar koncertje, a Brassótól Brüsszelig, valamint az Urban Verbunk néptáncegyüttes előadása zárja a programsorozatot.

Úgy tartja a mondás, ott vagyunk otthon, ahol a nagyapáink ültette fákról esszük a gyümölcsöt és unokáinkra gondolva ültetjük a facsemetéket. Noha az otthonnak ezt a formáját, az örökös változást ránk erőltető modern kori civilizáció kiölni látszik, a Tündérkert alapítói és a hozzá fűzött művészi érték alkotói folyamatosan keresik és építik azokat a pontokat a Kárpát-medencében, ahol ebben a szellemben mindannyian meglelhetjük a gyökereinket.