Fotóriporter és szemtanú

Évfordulók címmel Bánkuti András fotóiból látható egy impozáns válogatás a Fészek Művészklub Galériában Budapesten. Bánkuti András Balogh Rudolf- és Táncsics Mihály-díjas, valamint Pulitzer-emlékdíjas fotóriporter, a Digitális Fotó Magazin főszerkesztője, a Magyar Sajtófotó-pályázat egyik fő szervezője, a Mai Manó Ház — Magyar Fotográfusok Háza egyik alapítója. Az évfordulók, melyekre a tárlat címe is utal, a fotós két kedvelt témájához is kötődnek: az egyik a negyven éve alakult Győri Balett, a másik a harminc évvel ezelőtti rendszerváltás.

1989 – ünneplés hat héttel a romániai forradalom előtt Fotó: Bánkuti András

Folyamatokat ragad meg Bánkuti András Évfordulók című tárlata, pillanatfelvételek sorából rajzolódik ki a Győri Balett színpadi és kulisszák mögötti világának érzelmekkel telített hőskora az 1979-es dicső indulástól kezdve a Markó Iván, majd Kiss János vezetésével megvalósuló méltó folytatásig. Bizalom – talán ez a kulcsszó, amellyel megragadható a táncosok és a sokféle arcukat megörökítő fotós viszonya.

„1988 körül megéreztem, hogy a Magyarországon és a környező szocialista országokban zajló események súlyosabbak, fontosabbak, mint azt valaha is gondoltam. Egyre több helyen, egyre több országban akartam ott lenni, látni és megörökíteni azt a folyamatot, amiről akkor még nem tudhattam én sem, hogy Európa ezen felén rendszerváltáshoz vezet. A különböző megmozdulásokból, vitákból, értekezletekből és tüntetésekből áradó energia magával ragadott, éreztem, hogy történelmi események tanúja és részese vagyok

– egy fotóriporter ennél többet nem kívánhat” – olvashatjuk Bánkuti András szavait a tárlat ajánlójában.

1989 – ünneplés hat héttel a romániai forradalom előtt
Fotó: Bánkuti András

Harminc év távolából bizonyára mást jelent a hat héttel a romániai forradalom előtt készült fotó, mint a felvevőgép gombjának megnyomásakor. 1989. november 24-én Nicolae Ceausescut öt évre újraválasztották a Román Kommunista Párt főtitkárának; a győzelmét köszöntő ünnepi performansz egyik pillanatát megragadó kép kompozíciója és energiái épp attól borzongatóak, hogy ma már tudjuk, ezekre az ünneplésre kivezényelt gyerekekre pár hónap múlva rászakadt valamifajta tartalom nélküli szabadság, épp ők az a generáció, amelyik gyerekfejjel nézte végig a szülei illuzórikus reményeit, majd megtorpanásait és talajvesztettségét, amint megbizonyosodnak arról, hogy nem múlik el egy csapásra az elmúlt évtizedek rombolása. Sajátos kelet-európai kép ez, sajátos mámorral és sajátos indulatokkal. Ezt a képet látva elhisszük, hogy érezni lehetett a változást, még ha elhinni lehetetlen volt is.

Bánkuti András fotóiból három könyv jelent meg. A Győri Balett című kötet nem csupán az intézmény vagy a hazai tánc történetének egyik fejezetét dokumentálja, hanem a táncosok életét mutatja be a nehéz próbákon át az előadás utáni pillanatokig. Az Emberek című fotóalbum a Szovjetunióról készült riportanyagait összegzi, első része fekete-fehér, a felbomlása után létrejött országokban készült képek pedig színesek. A Szélső értékek című kötet egy korszak összefoglalója, az átmenet különös stációit teszi láthatóvá. Egyéni kiállításai voltak Londonban, Moszkvában, Berlinben. 2017-ben a punkokról szóló fotóit Párizsban mutatták be, Prágában idén nyár elején nyílt meg az 1989 – A vasfüggöny lehullása című nagy, nemzetközi fotókiállítás, ahol Bánkuti András 39 németországi, romániai, cseh- és magyarországi fotója is látható.