Ma azt mondják, hogy az ember megszületik és környezetének törvényéhez hasonul. Belenő a helybe. Swedenborg azt írja, hogy egy helyre és egy korba csak azonos és hasonló sorsú emberek születnek. Az emberi lélek születése előtt megválasztja sorsának helyét, és azt a helyet a géniuszról ismeri fel. Mindnyájunk élete, akik egy időbe és egy helyre születtünk, születésünk előttről összetartozik – írja Hamvas Béla Az öt géniusz című esszéjében.
A hely géniusza, azaz szülőföldünk szelleme pedig nem más, mint fő védőszentünk, őrzőnk, Szent István király, hiszen ő emelte az örökbe ezt a helyet azáltal, hogy megszentelte, földjén elterjesztette a kereszténységet, és hozzá fohászkodhatunk, hogy tartsa egyben megtépázott nemzetünket. Így kapcsolódik össze a föld ereje a föld védelmével, az ősök tisztelete a búza, az új kenyér évezredes misztériumával.
Mi, magyarok pedig mindezt az ősi rítust, tudást és szimbólumot megörököltük tőle, akárcsak a Szent Koronát, melyet a legenda szerint II. Szilveszter pápa eredetileg a lengyel királynak ígért, egy álom ihletére azonban mégis a magyaroknak ajándékozta, majd megáldotta legfőbb koronázási ékszerünket. Ez a nagy erejű szimbólum és kultusz tehát nem csupán egyetemes, hanem kivételes és ízig-vérig magyar is. Jusson hát eszünkbe, amikor elmondjuk az asztali áldást, hogy a kenyér nem csupán Krisztus teste, hanem egy darabka örök anyaföld is.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!