időjárás 20°C Amália 2022. október 7.
logo

Milyen volt a katona arca?

Pataki Tamás
2019.08.29. 10:18
Milyen volt a katona arca?

A mohácsi tömegsírok feltárásával és a katonák újratemetésével régi nagy adósságot törleszthetnénk – mondta Buzár Ágota, a Magyar Természettudományi Múzeum Embertani Tárának vezetője. A kutatással azt is megtudhatnánk, honnan származtak, hogyan haltak meg, és milyen volt az arcuk.

Egyre közeledünk a mohácsi csata 500. évfordulójához, amely nemcsak a Magyar Királyság, hanem a magyar nemzet sorsát is megpecsételte. Az utóbbi időben nagyjából mindegyik kutatócsoport a mohácsi csata pontos helyszínét kereste és keresi, pedig ott van a Himnuszból ismert „csonthalom” is, amivel eddig érthetetlen okokból nem sokat törődtek a kutatók: magyarán azzal a több ezer hősi halottal, akiket a végtisztesség megadása nélkül hánytak tömegsírba közvetlenül a csata után. Éppen ezért az eddigi régészeti, „földközpontú” megközelítés helyett érdemes volna egy emberközpontúbb kutatásba kezdeni, hiszen a tömegsírok embertani vizsgálatából származó eredmények értékes adatokkal gyarapíthatnák a mohácsi csatáról szóló ismereteinket. Az arctalan tömegből végre kiválna az egyes ember, és ma már arra is van lehetőség, hogy az ott küzdő magyar katonák arcát is lássuk.

Ám ahhoz, hogy szembenézhessünk velük, rengeteg vizsgálatot kell elvégezni. Az 1960-as, 70-es években megtalált mohácsi tömegsírok több közép-európai nép, köztük a magyarok, csehek, lengyelek, horvátok, szerbek és németek katonáit és évszázados nemesi családok fiait rejtik magukban. Az öt sátorhelyi tömegsírt Papp László és Maráz Borbála vezetésével tárták fel, de csupán a felszínüket érintették, embertani szempontból csak felületes vizsgálatokat végeztek a 700-1000 katonát rejtő sír felső rétegén. A Mohácsi Történelmi Emlékpark öt tömegsírján kívül egyelőre nem sikerült újabb, a csatához köthető tömegsírokat találni, a legtöbb eredmény mégis a mohácsi tömegsírok antropológiai vizsgálatától várható.

– A tömegsírok embertani vizsgálatával fény derülhetne arra is, hogy a magyar hadrend balszárnyának katonáit vagy a magyar tábort őrző katonákat temették-e oda. A csontokon megfigyelhető harci sérülések jellege, elhelyezkedése a csontvázon információt nyújthat a csatában használt fegyverekről, harcmodorról: a túlnyomórészt koponyát és nem a törzset vagy a végtagokat érintő kard- és szablyavágások például a török lovasok támadására utalhatnak. Érdekes, hogy az öt tömegsír felszíni vizsgálata során nem találtak puskagolyót vagy golyó okozta sérülést, viszont kard vagy szablya okozta vágásnyomot rengeteget. A tömegsírok embertani vizsgálatával meg lehetne határozni a betemetett egyének számát – eddig a felszíni vizsgálatok során csak becsülni lehetett –, illetve az egyének nemét és életkorát. A csontokon megfigyelhető elváltozásokból képet kaphatnánk a katonák egészségi állapotáról, betegségeiről, korábbi gyógyult harci sérüléseiről – mondta Buzár Ágota antropológus (kis képünkön), a Magyar Természettudományi Múzeum Embertani Tárának vezetője.

A mohácsi csatatéren legalább százezer ember gyűlt össze, ami a középkori háborúk sorában is szinte példátlan. 1526. augusztus 29-én I. Szulejmán szultán irányításával 60-80 ezer fős oszmán sereg csapott össze II. Lajos magyar és cseh király, valamint a Tomori Pál kalocsai érsek által vezetett magyar, cseh, horvát, lengyel és más közép-európai népek fiaiból álló 25 ezer fős sereggel. A küzdelemben a magyar sereg kétharmada veszett oda. A halottak egy részét valószínűleg a csata előtt építeni kezdett szekérsáncokba és az ágyúállások árkai­ba temették.

– Érdemes lenne a feltárást a legkisebb tömegsírral kezdeni, ami nagyjából kilenc négyzetméteres, és becslések szerint 60-80 katona egymásra dobált maradványait rejti. A tömegsírokban valószínűleg 3-4 rétegben fekszenek egymáson a csontvázak, nem anatómiai rendben. Az látszik, hogy a halottakat kifosztották, és már oszló állapotban temethették el őket. Az előző feltárásokból pedig kiderül, hogy több holttestnek hiányzik a feje, de külön eltemetett fejek is kerültek elő a sírgödrökből – mondta Buzár Ágota.

A csontokon megfigyelhető harci sérülések jellege információt nyújthat a csatában használt fegyverekről
Fotó: OSZK.hu

Az antropológus szerint a nagyobb tömegsírok 300-nál is több ember csontjait rejthetik, de a klasszikus antropológiai vizsgálatokból származó eredményeken kívül a csontokból vett mintákból is sok új információt lehetne nyerni.

– Izotópos és taxonómiai vizsgálatok segíthetnek felmérni a külföldi zsoldosok számát és megoszlását is a keresztény hadseregen belül, a DNS-vizsgálatok által pedig feltárhatnánk az elhunytak közötti esetleges rokonsági kapcsolatokat is, hisz tudjuk, hogy egész nemesi családok vesztek oda a csatában. De akár arcrekonstrukciót is készíthetnénk a magyar katonákról a múzeum embertani tárában – fejtette ki Buzár Ágota.

A tömegsírok kibontása, antropológiai vizsgálata után talán az lenne igazán méltó a 2026-os, 500. évfordulóhoz, ha keresztényi végtisztességgel temetnénk újra a katonákat, akik a magyar történelem sorsdöntő csatájában haltak meg a királyért, a kereszténységért és a hazáért.

Hírlevél feliratkozás
Nem akar lemaradni a Magyar Nemzet cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi naponta elküldjük Önnek legjobb írásainkat.