A vásárhelyi hímzés relikviáival gazdagodott a Tornyai-múzeum

Sok vásárhelyi otthonban ma is láthatók azok a hímzések, amelyek motívumait a városszerte ismert drukkolóasszony, Lakatosné Szilágyi Jolán által felvitt minták alapján készítettek; a napokban a Tornyai János Múzeum néprajzi gyűjteménye az egykori műhely relikviáival gazdagodott – tájékoztatott a közgyűjtemény sajtóreferense.

Forrás: MTI2019. 09. 04. 19:14
Vélemény hírlevélJobban mondva- heti vélemény hírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz füzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Arany-Tóth Attila felidézte, hogy az 1920-ban született Lakatosné Szilágyi Jolán nemcsak másolta a mintákat, de jó rajzkészséggel maga is tervezett motívumokat, egy-egy kisebb részletből a nagyobb textíliát díszítő minta összeállítását is elvégezte. A pauszpapírra tervezett motívum vonalait apró tűszúrásokkal tette átjárhatóvá a titkos recept alapján készített porfesték számára, amelyet filces dörgölőfa segítségével vitt át a textíliákra, terítőkre, mellényekre vagy gallérokra.

Az üzlet, amelyet Szilágyi Jolán testvére, Terka indított be az 1920-as években, az egykori Kállay, a mai Bajcsy-Zsilinszky utcában működött. Jolán 1934-ben csatlakozott a családi vállalkozáshoz, majd tízévnyi tanulás után maga is önálló iparengedélyt váltott ki. Ekkor már a Szent Antal utcában zajlott a drukkolás. Később a Lánc utcában várta az asszonyokat, akik a környező tanyavilágból és más településekről általában piaci napokon keresték fel a drukkolóasszonyt. Meg is lehetett várni, míg a munka elkészül, ám nem egyszer éjfélig is eltartott, míg a festék – vegyszer hatására – rögzült az anyagon. Így viszont a megrendelők akár másnap elkezdhették a hímzést.

A múzeum néprajzi gyűjteménye az örökösök felajánlásának köszönhetően gyarapodott a számos motívumot megőrző előnyomó papírok mellett dörgölőfákkal, a textíliák rögzítését szolgáló vassúlyokkal, valamint a festék porításához és finomításához használt eszközökkel, és általuk a közel évszázadnyi időszak Vásárhelyen és környékén alkalmazott motívumai válnak megismerhetővé a város közgyűjteményében. Ezen túl – mint azt Terendi Viktória néprajzkutató-muzeológus elmondta – a gyűjteménybe kerülnek azok a korabeli fényképek, amelyek alapján nemcsak a műhely, hanem a Szilágyi-Lakatos család történetét is feldolgozza a múzeum.

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.