Egy veterán veszteségei

A Rocky című filmhez képest a Rambo V. – Utolsó vérben a dolgok állása éppen ellentétes. Míg az első Rocky­ban úgy nyeri meg Syl­vester Stallone a ringben az ökölvívó-mérkőzést, hogy gyakorlatilag veszít, addig ebben a Rambo-filmben úgy veszít el mindent, de mindent az életben, ami fontos lett öregkorában, hogy megnyeri a háborút, amelyet ő maga indít a mexikói leánykereskedő maffia ellen. Csak minek. ­Hiába tépi ki a főgonosz szívét, ha az övét végleg összetörték.

A Rambo V. főhőse olyan, mint a többi bogaras vénember – amíg fel nem dühítik Fotó: Yana Blajeva Forrás: Vertigo Media

Ami pedig a befejező jelenet brutalitását illeti, minden képzeletet felülmúl. Bár a háborús etika megköveteli, hogy még az ellenséget se hagyják a katonák szenvedni, és ennek John ­Rambo maximálisan eleget is tesz, mégis patakokban folyik a vér, ami azt jelzi, hogy ma már nagyon magas az ingerküszöb, amelyet a filmkészítők mindig egy kicsit még feljebb szeretnének tenni, hogy az ő alkotásuk legyen a leg­emlékezetesebb. Pedig ez a film nem ezért marad majd meg az emberek emlékezetében, hanem egy másik jelenet ­miatt, amikor Rambo elmegy a lányáért a maffiához, megbeszélni, visszakérni, száz emberrel szembenézni. Nem verekszik, csak néz. Fáradt és szomorú szemekkel. Mert részéről befejeződött a háború. De nem hagyják. Egyszerűen ilyen a világunk.