Szeptember végén zárul le a Vaskor-Duna projekt, amely a kora vaskori világ kulturális örökségének megismerését és bemutatását célozta öt ország 9 mikrorégiójában. Ennek jegyében Magyarországon egyebek mellett felavatták a Sopron-Várhely régészeti tanösvényt, több népszerűsítő kiadvány, múzeumpedagógiai program készült el és megjelent egy olyan okostelefon-alkalmazás is, amely a kora vaskori lelőhelyeket mutatja be közérthető módon.
A Magyar Nemzeti Múzeum (MNM) hétfői projektzáró sajtótájékoztatóján Czifra Szabolcs, az intézmény Régészeti Örökségvédelmi Igazgatóságának munkatársa elmondta: az elmúlt három év során öt ország 9 mikrorégiójában több mint 20 intézmény és mintegy hatvan szakember dolgozott a projekten, amelynek egyik fő célja az volt, hogy közelebb vigyék a szélesebb közönséghez, hogy mi történt 2700 évvel ezelőtt.
A projekt a korai vaskor monumentális régészeti tájaira összpontosított, a programban részt vevő öt Duna menti országban – Ausztriában, Horvátországban, Magyarországon, Szlovákiában és Szlovéniában – összehangolt adatgyűjtés és kutatás zajlott. Ezek eredményére építve pedig örökségvédelmi és tájrevitalizációs stratégiákat dolgoztak ki.
Mint mondta, a nemzetközi tudományos együttműködéssel a vaskori világ tudományos párbeszédbe való beemelésén túl a régészeti helyszínek fenntartható turisztikai hasznosítását szerették volna előmozdítani.
Felsorolása szerint a projektben három magyar intézmény vett részt a kezdetektől: az Archaeolingua Alapítvány, az ELTE Régészettudományi Intézete és a Magyar Nemzeti Múzeum. Az első évben még egy negyedik partner, a százhalombattai Matrcia Múzeum is csatlakozott a programhoz.
Elmondta, hogy három év alatt négy nemzetközi régészeti tábor, mintegy féltucat tudományos konferencia és kerekasztal-beszélgetés, nyolc kulturális útvonal, valamint egy új vaskori témájú múzeumpedagógia programcsomag valósult meg. Az eredményeket négy nagyobb kiadványban mutatták be.
Ismertetése szerint az 5 országot átfogó kutatási programban újszerű megközelítést jelentett az egységes módszertan alkalmazása és a roncsolásmentes vizsgálatok túlsúlya.