Minek meghalni Ukrajnáért?

A Meghalni Ukrajnáért kifejező cím: tíznél több kárpátaljai magyar halottat és több száz apa, férj, fiú és testvér nélkül maradt hozzátartozót hagyott maga után az orosz-ukrán konfliktus, amelyhez az ottaniaknak vajmi kevés közük volt. Csarnai Attila rendező három magyar család tragédiáján keresztül mutatta be az eseményeket, dokumentumfilmje most a 3. Rijekai Történelmi Filmfesztivál fődíjáért versenyez. A konfliktus a felszínen csillapodott, de a gyász még tart – nyilatkozta a rendező a Magyar Nemzetnek.

Csarnai Attila a forgatás óta is tartja a kapcsolatot az áldozatok családjával Forrás: Becsengetünk Produkció Kft.

A harcokban a film forgatásakor kilenc magyar nemzetiségű katona esett el, azóta legalább tizenkettő halt meg a fronton. – Bár már nem sokat hallunk róla a médiában, de a háború most is tart, csak nem olyan intenzitással, mint pár évvel ezelőtt. Vannak szórványos lövöldözések és összecsapások, meg hát sok kárpátaljai magyar fiatalt soroztak be az ukrán hadseregbe, akik ki vannak téve az atrocitásoknak – mutatott rá a rendező. Az is skizofrén állapotnak tűnhet, hogy egy idegen országot szolgálva hal meg valaki. Sok kárpátaljai férfi Nyugatra szökött a besorozás elől, ám voltak, akik ezt már nem tehették meg.

– Akik a frontra mentek, azoknak egy része szerződéses katona, tehát eleve katonai szolgálatot teljesítettek már korábban is. És persze voltak olyanok, akiket behívtak, nekik kötelező volt megjelenni, különben dezertőrnek, szökevénynek kiáltják ki őket. Ott munkált a félelem is. Voltak, akiket elkaptak, és arra kényszerítették, hogy bevonuljanak. A dokumentumfilmben úgy kellett beszélnem róluk, hogy magyar nemzetiségű ukrán katonák, mert magyarok ők, de ukrán katonák, ukrán állampolgárok, akik Ukrajnáért halnak meg – magyarázta Csarnai Attila, aki már gondolt arra, hogy folytatja a dokumentumfilmjét, ha újra olyan esemény történik, ami átlépi a magyar vagy ukrán közvélemény ingerküszöbét.