Sikerrel zárult a Muzsikáló Magyarország 2019 program

„Minden erőmmel azon leszek, hogy ez a program folytatódjék, a jövő évben is meg tudjuk hirdetni” – fogalmazott Fekete Péter, az Emberi Erőforrások Minisztériumának kultúráért felelős államtitkára.

„Minden erőmmel azon leszek, hogy ez a program folytatódjék, a jövő évben is meg tudjuk hirdetni” – fogalmazott Fekete Péter, az Emberi Erőforrások Minisztériumának kultúráért felelős államtitkára.

Mint elhangzott, a Miniszterelnöki Kabinetiroda és a Hagyományok Háza Muzsikáló Magyarország 2019 címmel meghirdetett pályázata eredményeként 52 magyarországi – vidéki és budapesti – vendéglátó egység számára biztosította cigányzenekar foglalkoztatását. A harmadik alkalommal meghirdetett program az idén augusztus 1. és november 2. között valósult meg, célja a hagyományos cigányzene támogatása és népszerűsítése volt. A cigányzenészek számára szakmai és anyagi elismertséget jelent a program, hiszen hivatásukat gyakorolhatják, és az év három hónapjában rendszeres bevételhez juthatnak.

Kelemen László, a Hagyományok Háza főigazgatója a cigányzenéről és a falusi népzenéről szólva arról beszélt, hogy a Hagyományok Házában arra tettek sikeres kísérletet, hogy ezt a két irányzatot engedjék összenőni, hiszen ezek összetartoznak. „Nem a hangszer-összeállításban, nem a +cigány, nem cigány+ kérdésben van ennek a zenének a lényege, hanem a hitelességben” – fogalmazott. „Ez a zene pont olyan hiteles, mint a falusi zenészek népzenéje, hangszeres muzsikája, amit annak idején Bartókéktól elkezdve, Lajthán keresztül Sebőék is felemeltek, és sikeresen vittek színpadra” – mondta.

Kiemelte, hogy ma a Magyar Állami Népi Együttes zenekarában olyan művészek ülnek, akik mindkét zenét kiválóan ismerik, ugyanazt a célt szolgálják: a magyar zene ügyét.

Mint mondta, ennek jegyében vállalta fel a Hagyományok Háza a cigányzene segítését, hiszen lassan ugyanabba a helyzetbe került, mint a falusi népzene. „Ha nem segítünk nekik is, akkor ugyanúgy el fognak tűnni, mint a falusi muzsikusok” – fogalmazott, hangsúlyozva, hogy a harmadik sikeres lezárt év után remélik, hogy a program folytatódni fog.

Pál István Szalonna, a Magyar Állami Népi Együttes művészeti vezetője, a Muzsikáló Magyarország 2019. program szakmai vezetője kiemelte: az idén csaknem 200 pályázat érkezett az országból, nehéz volt kiválasztani az 52 helyszínt. Mint mondta, a muzsikusoktól, étteremvezetőktől, mind az 52 helyszínről nagyon jó visszajelzést kaptak, nőtt a látogatottság.

Kiemelte, hogy sok muzsikusnak ez a három hónapos program az egész éves megélhetését jelentette. Mint mondta, több muzsikus szeretett volna bekerülni a programba, és remélik, hogy évről évre több zenészt tudnak támogatni. Abban bíznak, hogy a későbbiekben az éttermek újra el tudják tartani a muzsikusokat, és ez hosszú távú, folyamatos munka lehet számukra.

„Fontos, hogy hosszú távon az oktatást is újra komolyan vegyük, hiszen mindig van mit pótolni” – hangsúlyozta.

A szervezők szerint fontos lenne, hogy a zenészek vizsga keretében adjanak számot tudásukról, amelyről minősítést kapnának, ezzel biztosítva lenne a szolgáltatás magas zenei minősége is.

Eredics Gábor, a Dankó Rádió csatornaigazgatója hangsúlyozta, hogy a cigány muzsikusok a magyar kultúrát őrzik, hordozzák, így természetes, hogy a magyar zenék rádiója együttműködött a programmal. Az idén 17 helyszínre volt lehetőség ellátogatni, köztük 10 fővárosi és 7 vidéki étterembe, ahol 17 zenekartól mintegy 17 órányi anyagot rögzítettek. Elsősorban a szombati 11 órás Dankó Extra című műsor ismerteti meg a hallgatókkal ezeket a felvételeket.

Mint hangsúlyozta, a program a zenész hivatás megőrzését szolgálja. „A cigány muzsikusok nemzedékről nemzedékre azt tanulták ki, hogy szinte gyógyítsák a rájuk bízott közösséget” – fogalmazott.

A Muzsikáló Budapest programot a kormány az éttermi cigányzene hagyományának felélesztése céljával 2017-ben indította el. A Kerényi Imre miniszterelnöki megbízott kezdeményezésére létrejött projekt sikere után a programot tavaly a turisztikailag kiemelt vidéki helyszínekre is kiterjesztették. Pályázatot Magyarország vidéki vagy budapesti, turisztikai szempontból frekventált helyszínein működő, minimum 30 vendég fogadására alkalmas vendéglátó egységek tulajdonosai vagy működtetői nyújthattak be. A zenészek tiszteletdíját a Hagyományok Háza a muzsikusokkal egyedileg kötött megbízási szerződés alapján közvetlenül a muzsikusok részére fizette meg. Az éttermek nem részesültek támogatásban, csak azt az előnyt élvezhették, amit az élő, hagyományos cigányzene hozzáadott a szolgáltatásukhoz.