Álmos és Előd vezér

A Halászbástya két megsérült és elveszettnek hitt szobrát találták meg a budai Várban, a Dísz tér 2. alatti egykori Külügyminisztérium pincéjének feltárásakor a Nemzeti Hauszmann-programban végzett munkálatok során. Az Álmos és Előd vezért ábrázoló két szobor a második világháborúban sérült meg és tűnt el. A Mikula Ferenc által készített alkotások 1945-ig a Halászbástya északi részét, a főtorony alatti teraszt díszítették – ma másolat áll a helyükön.

Budapest, 2020. január 28. A Halászbástya második világháborúban megsérült és elveszettnek hitt két szobra a budai Várban, a Vöröskereszt Egylet, majd a Külügyminisztérium egykori pincéjében 2020. január 28-án. Az Álmos (j) és Előd vezéreket ábrázoló, Mikula Ferenc által készített szobrok 1945-ig a Halászbástya északi részét, a főtorony alatti teraszt díszítették, jelenleg másolat áll a helyükön. A Nemzeti Hauszmann Program során végzett munkálatok során számos további épületmaradvány került elő a jelenleg üresen álló telek rendbetételekor. MTI/Szigetváry Zsolt Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt

Nem lehet tudni, hogy a szobrok pontosan mikor és miért kerültek a Dísz tér 2. alatti pincerendszerbe, de a régészek szerint jelenlétük bizonyítja, hogy nem csak a korabeli Külügyminisztérium épületének maradványait halmozták fel ott.

A beruházást végző Várkapitányság Integrált Területfejlesztési Központ Nonprofit Zrt. munkatársai a közelmúltban kezdték meg a régóta városképi sebként tátongó, üresen álló telek rendbetételét, amelyen a Vöröskereszt Egylet, majd a Külügyminisztérium által egykor használt, 1947 után lebontott épület születik újjá a következő években. Álmos és Előd vezér szobrát egyéb épületmaradványokkal együtt találták meg; a szobrok vélhetően a Budapesti Történeti Múzeumhoz kerülnek, ahol majd kiállítják őket.

Nem árt megemlékeznünk Mikula Ferencről (1861–1926) sem. A kommunista rendszer kitörölte a jeles szobrászművész emlékét a művészettörténetből az egyházművészeti és a nemzeti szellemben fogant alkotásai miatt. Attila úti házát államosították, hagyatéka elveszett.

Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt

Pedig a megmagyarosodott morva származású grófi család sarjának munkáit Kárpát-medence-szerte láthatjuk, köztük olyan jelentős alkotásokat, mint a Mátyás-templomi szentek szobrait, III. Béla király és Antiochiai Anna síremlékét, vagy Kassán, a Szent Erzsébet-dóm altemplomában, Andreotti Anzelmmel közösen faragott II. Rákóczi Ferenc és kuruc bujdosótársainak szarkofágját.

A Bécsi kapu téri Magyar Nemzeti Levéltár külső kőszobrait is ő készítette, valamint a Halászbástya szobrait: a főlépcső hét vezéréből négyet ő faragott, ahogyan a Szent István-szobor talapzatát, oroszlánjait és reliefjeit is.

Kőrösi Gábor, a Várkapitányság Nzrt. kommunikációs igazgatója a tegnapi sajtótájékoztatón elmondta, hogy a korabeli állapotában állítják majd vissza a Dísz tér 2. számú telken a Hauszmann Alajos irodája által tervezett, a második világháborúban megsérült, majd lebontott épületet, melynek homlokzatok mögötti terei azonban mind belsőépítészeti, mind épületgépészeti és üzemeltetési szempontból is 21. századi megoldásokkal készülnek el. A pincerendszernek még csupán egy részét tárták fel, ezért további leletek is előkerülhetnek a munkálatok során.

Végh András, a Budapesti Történeti Múzeum Vármúzeumának igazgatója egy másik jelentős leletről is beszámolt: szintén a Dísz tér 2. alatti pincerendszerből került elő egy vörös mészkőből készített kézmosó medence, amelyen egy oroszlán- és egy sárkányfigura vehető ki indadíszek között. A díszes lavabo stiláris jegyei alapján középkori – talán veronai – eredetű lehet, és modern szerszámok nyomai sem látszanak rajta, a pontos kor- és eredetmeghatározást azonban még további vizsgálatoknak kell tisztáznia.

A Nemzeti Hauszmann-program részeként már elkészült a Főőrség rekonstrukciója; az épület tavasszal nyílik meg egy új étteremmel és kiállítóterekkel. Alatta épült vissza a királyi lovarda, amely a Csikós-udvar területrendezése után, 2021 nyarától fogadja majd a közönséget multifunkciós rendezvénytérként.