Kölcsey Ferenc egyetlen bútorát is láthatjuk az irodalmi múzeumban

A karosszék azért különleges és érdekes, mert Kölcsey Ferenc tárgyi hagyatéka elveszett, viszont szerencsére a könyves és kéziratos hagyatéka megmaradt az utókornak, amelyet a barátai gondoztak.

A karosszéket Szatmár megyei követként, pozsonyi országgyűlési képviselőként használhatta Fotó: Havran Zoltán

Nem tudjuk, hol és mikor használhatta Kölcsey Ferenc ezt a szép karosszéket, amely feltehetőleg egy magyar, helyi asztalos elnagyolt, nem túl kvalitásos munkája a 19. század elejéről. (A bútor egyszerű szerkezetű, egyenes, hasábos lábakon álló, négyzetes ülésű, mereven egyenes, felül fülekkel ellátott, magas háttámlájú, diófa furnérral borított, kárpitozott, bőrrel bevont karosszék.) 1966-ban került a Petőfi Irodalmi Múzeum művészeti gyűjteményébe, az úgynevezett relikviatárba. Eredetét a rászegezett réztábla, „Kölcsey Ferenc karosszéke” igazolta.

A karosszéket Szatmár megyei követként, pozsonyi országgyűlési képviselőként használhatta
Fotó: Havran Zoltán

A karosszék azért különleges és érdekes, mert Kölcsey Ferenc tárgyi hagyatéka elveszett, viszont szerencsére a könyves és kéziratos hagyatéka megmaradt az utókornak, amelyet a barátai gondoztak. Szatmárcsekei puritán dolgozószobájának képét ismerjük, ott nem látszik ez a bútordarab, amelyet talán inkább Szatmár megyei követként, pozsonyi országgyűlési politikusként használhatott. Mivel Kölcsey Ferenc nem nősült meg, Szatmárcsekén sógornőjének háztartásában élt. Halála után a kortársak nem is gondoltak arra, hogy a meglévő, kevés tárgyairól is gondoskodni kellene, ezért valószínű, hogy ezek idővel szétszóródtak. Örököse, Kölcsey Kálmán, akihez a Parainesist címezte, fiatalon meghalt, ő sem viselhette sokáig ezek gondját. Ma 17 órától Gyapay László irodalomtörténész tart tárlatvezetést a Magukra maradt bútorok című kiállításon a Petőfi Irodalmi Múzeumban, ahol megtekinthetjük Kölcsey egyetlen ránk maradt bútorát, és egyéb érdekességeket is megtudhatunk az írók tárgyairól.