Kezdjük ott, hogy mit is csinálnék én egy lakatlan szigeten nagy magányomban, miközben úgy hullnak a fejemre a kókuszdiók és a banánfürtök, hogy még dolgoznom sem kell. Bizony gondolkodnék erről-arról, elővenném a legérdekesebb kérdéseket, amikre még nem kaptam választ: honnan jönnek például a Réka/Rika-mondák, mikor Attila feleségéről, Arikáról kifejezetten hallgatnak a középkori krónikák; merre van Kukutyin: lent vagy fent; ki a Vasorrú Bába, és ki a Rézfaszú Bagoly. Lassan megértenék sok mindent, eiszen mindent, sőt mindent is, de nem mondanám el senkinek.
„A tudás lelkesültségéről”
Sántha Attila költő Molnár Vilmos Kőrösi Csoma Sándor-történeteit ajánlja.
Ez lenne aztán az igazán érdek nélküli kutatás: csak úgy beleolvadnék az őstudásba anélkül, hogy visszajelzést várnék, idézéseket számolnék!
Molnár Vilmos már pár éve írja Kőrösi Csoma Sándor-történeteit, melyekben a tudás lelkesültségéről beszél. Egyszer Buddha egy vénasszony képében így szól rá: „Szerusz, Sándor, üljünksze le ide a fa alá egy kicsidég, beszédem volna véled”.
Aztán valami nagyon fontos dolgot mond el: „ebben a földi létben, ahol minden csak hamis látszat, találtál valamit, ami fontos számodra, ami lelkesíti mindennapjaidat. Mondj valamit a magyarok őshazájáról, milyen is az!” Erre Csoma Sándor „olyan szép dolgokat mondott, és olyan szépen, hogy Buddha szemei tágra nyíltak a csodálkozástól. Jobb ez, mint a nirvána, suttogta Buddha, majd kérlelni kezdte Kőrösi Csoma Sándort, hogy csatlakozhasson hozzá, keressék együtt a magyar őshazát.”
S miközben nevetek magamban a lakatlan szigeten a tudás hasznáról vagy mihasznáról, a kaszás eljön értem is, fejemben azzal a sok-sok, sőt minden-megértéssel. Elballagunk majd, mint Kőrösi Csoma Sándor a Halállal. „Mint két útitárs, szép egyetértésben bandukoltak egymás mellett felazon. Ami köztudottan reményteljesebb, mint leazon.”
A téma legfrissebb hírei
Tovább az összes cikkhezSzacsvay László: Itt nem kellett már semmit eljátszani, csak létezni kellett
A színművész a Valami madarak című filmben alakított szerepéről beszélt a Kossuth rádióban.
Itthon még nem látott sztárok a családias fesztiválon
A helyszín naponta maximum 3500 embert képes fogadni.
Húsz helyszínen több mint ötven program
31. Gizella-napok Veszprémben.
Csák János: A magyar örökség megjelenítése a nemzeti közgyűjtemények feladata
A nemzeti közgyűjteményi intézmények feladata, hogy megjelenítsék a magyar örökséget.
Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!
- Iratkozzon fel hírlevelünkre
- Csatlakozzon hozzánk Facebookon és Twitteren
- Kövesse csatornáinkat Instagrammon, Videán, YouTube-on és RSS-en
Ön ismeri a kémiai elemek rövidítését?
A TV2 a legnézettebb csatorna, óriási siker volt a Házasság első látásra
Új trónörökös a láthatáron? Bizonyítékokkal jelentkezett Károly király és Kamilla eltitkolt fia
Az egyik legnagyobb magyarországi akkumulátorgyár: most jelentették be, máris betelt az összes állás
Házasság első látásra: Egy év után vajon együtt van Enikő és Peti?
Bayer Zsolt: Gazember a családban
Szijjártó Péter: Józan észre alapozott együttműködésre van szükség
Lehet, hogy Lisztest egyből kölcsön is adja a Frankfurt – sajtóhír
Marco Rossi elárulta, miért hagyná el a magyar válogatottat
Lisztes még meg sem érkezett Frankfurtba, de máris lepasszolnák?
Alu paratha, a burgonyával töltött boldogságlepény -receptvideó ( hirdetés)
A természet és a történelem csodája Horvátországban (hirdetés)
Címoldalról ajánljuk
Tovább az összes cikkhezSzacsvay László: Itt nem kellett már semmit eljátszani, csak létezni kellett
A színművész a Valami madarak című filmben alakított szerepéről beszélt a Kossuth rádióban.
Itthon még nem látott sztárok a családias fesztiválon
A helyszín naponta maximum 3500 embert képes fogadni.
Húsz helyszínen több mint ötven program
31. Gizella-napok Veszprémben.
Csák János: A magyar örökség megjelenítése a nemzeti közgyűjtemények feladata
A nemzeti közgyűjteményi intézmények feladata, hogy megjelenítsék a magyar örökséget.