Mire jut egy hazai cég a tech óriásaival szemben?

Hátha van esélye az elemi logikának és jogérzéknek: a magyar Zeneszöveg.hu felveszi a kesztyűt.

Babos Gyula gitárjátéka idézi meg a nagy elődöt Fotó: Erhardt László

Kezdetben a magyar (és ahogy látható, a nemzetközi) művészvilág inkább úgy döntött: fontosabb a megjelenés és az ebből származó koncertbevétel, mint a tisztázott jogi helyzet. Ami nyilván kényelmes álláspont a tech cégek számára is, mert a koncertfelvételek, videoklipek lejátszásáért nem fizettek (azóta sem…), csak a hozzá kapcsolt reklámok bevételeiből adtak át részesedést a jogtulajdonosnak.

Innen vált a játék azzá, ami most is: senki sem tudja, mennyit ér egy lejátszás, egy megjelenés – csak utólag lehet következtetéseket levonni.

Akad, akiknek kényelmes a káosz

A járványhelyzet idején még élesebbé vált a kérdés: miért van az, hogy a dollármilliárdos cégek filléreket osztanak vissza a jogtulajdonosoknak?

Visszatekintve: a Google még 2018-ban elkezdte a Zeneszöveg.hu által összegyűjtött dalszövegeket másolni és saját szolgáltatásként prezentálni, az úgynevezett Google-dalkártya formájában. Ezt írásban több alkalommal is nehezményezte a cég, de közel egy évig választ sem kaptak a keresőóriástól. A nehezen jött válaszuk beszédes: szerintük, ami az interneten elérhető, az ingyen van és bárki rátalálhat, az ő MI rendszerük csak összegyűjtötte azokat.

– Hol itt a probléma? – kérdezik a válaszlevélben.

A Zeneszöveg.hu emiatt idén kezdeményezett versenyhivatali eljárást, amely most is zajlik.

Sajnos úgy fest, hogy a szabályozói rendszer lomha, a jogalkotás a világon mindenhol messze a technikai újítások mögött kullog: a gigacégek sorra fogják ledönteni a kkv-kat itthon és a világban.

A szerzői jogi tartalmak engedély nélküli tömeges felhasználásával, az MI segítségével előállított átdolgozások, származtatott művek létrejötte tisztázatlan helyzetet teremt és visszamenőleg nehezen kezelhető.

Gombamód szaporodnak az újabbnál-újabb „megoldások”, amelyek valós személyek tulajdonából készítenek újabb művet, persze előzetes engedély nélkül. Ezen felül hivatkozási alapként is megjelennek ezek az engedély nélküli felhasználások, mint a szerzőre, vagy előadóra utaló, azok munkásságára épülő, „hasonló” művek. Ennek a szabályzását/nyomkövetését meg kell oldani, minősített források létrehozásával, ahonnan a tartalom legálisan kölcsönözhető/igényelhető a fejlesztéshez (annak akár anyagi vonzatával együtt is), de az eredmények publikálásának is szabályozott keretek között kell megtörténnie: az eredeti szerző, vagy jogtulajdonos engedélye mindenképpen szükséges.

– Szükséges lenne a hazai szabályozásban a kkv-k hatékonyabb versenyjogi védelme – véli Csipai Roland, a Zeneszöveg.hu vezetője. Kezdeményezésükhöz ötvennél több szerző csatlakozott már.

Versenyhátrányban vannak azok a több éves munkát és anyagi erőforrásokat befektető hazai vállalkozások, amelyek például interneten elérhető gyűjteményes műveket, ezáltal értékes adatbázisokat építenek.

A nyilvánosan elérhető adatok lehalászásával a nagy tech cégek saját szolgáltatásként jelenítik meg a mesterséges intelligencia segítségével összeollózott szolgáltatásaikat.

Ezzel egyszerre károsítva meg az adatbázis eredeti tulajdonosát és üzemeltetőjét, illetve magát a jogtulajdonost is, amennyiben olyan jellegű adatokról van szó, amelyet a szerzői jog is – eredetileg – védeni hivatott. Jó példa erre a Németországban 13 év alatt felépített árukereső szolgáltatás lemásolása, majd saját szolgáltatásként történő felhasználása, megjelenítése a Google által. Erre sajnos akad magyar példa is, amely jelenleg szintén a versenyhivatal vizsgálata alatt áll.

Mi lehetne a megoldás?

A digitális térben a hivatalok lassú reakcióideje és a kérdésekkel-válaszokkal akár évekre nyújtható ügyintézés a hazai vállalkozások szinte biztos vereségét jelenti a nagy külföldi, tőkeerős cégekkel szemben.

Ezen a területen gyors és hatékony reagálású, intézkedési jogkörrel rendelkező szervezetre lenne szükség, amely hatékonyan gátolja meg a monopolhelyzetben lévő vállalkozásokat a jogsértésben legalább a vizsgálatok lezárásáig.

A hazai erőforrások elvesztése munkahelyek megszűnéséhez, vállalkozások csődjéhez és a hazai értékek csorbulásához vezethet.

Ami a Zeneszöveg.hu, pontosabban a szerzők problémáját illeti, talán megoldás lehet a technika lehetőségeinek igénybevétele egy korrektebb, átláthatóbb felhasználás és elszámolás irányában.

Ennek lényege, hogy a jogtulajdon (legyen az dalszöveg, zene, bármilyen interneten közkézen forgó szerzői jogi védelem alá eső tartalom) nyomon követhető. Dokumentálható, hogy mi történik vele, ki használja, hányszor és hol.

Így, ha a felhasználás a jogtulajdonos által is látható felületről kerülne a végfelhasználóhoz, akkor elszámoltatható rendszer születhet, ahol a szolgáltatásért beszedett pénz és a felosztásra kerülő pénz áttekinthető. Számítások szerint ez sokszorosa lehet(ne) annak, amit ma „sikerül” kinyerniük a jogtulajdonosoknak a bigtech cégektől, amelyek viszont bevételük és profitjuk nagy részét éppen ezek felhasználásával érik el.

Vagyis a (magyarországi) modellszinten sikerülne bebizonyítani, hogy működhet a sok kicsi sokra megy elve – mert működik az, csak a bevétel ma a bigtech zsebében landol – olvasható a Szoljon.hu portálon.