Elhunyt Bertók László Kossuth-díjas író, költő

Életének 85. évében, hétfőn váratlanul elhunyt Bertók László Kossuth-díjas magyar író, költő, a Digitális Irodalmi Akadémia (DIA) alapító tagja – közölte kedden az MTI-vel a Jelenkor folyóirat, amelynek 1999-től főmunkatársa volt.

Az 1965 óta Pécsen élő Bertók László több mint húsz verseskötet és több prózakötet szerzője volt.

Munkásságát számos rangos elismeréssel jutalmazták: 1982-ben József Attila-, 1989-ben Graves-, 1990-ben Déry Tibor-díjat kapott, 1997-ben a Magyar Köztársaság Babérkoszorúját, 2004-ben a Kossuth-díjat is átvehette „új verstípusokat is létrehozó, a magyar líra megújulásában nagyon fontos szerepet játszó költői, prózai és elméleti munkásságáért”.

Bertók László 1935. december 6-án született a Somogy megyei Vésén. Csurgón érettségizett 1954-ben, s mivel egyetemre nem vették föl, 1955-ben postai tisztviselő lett Marcaliban. 1955 augusztusában verseiért államellenes izgatás vádjával börtönbe került, ennek dokumentációját Priusz (1994) című prózai művében adta közre.

1959 és 1963 között végezte el a pécsi tanárképző főiskola magyar-történelem szakát, 1970-1973-ban a budapesti ELTE könyvtáros szakát. 1959-től Nagyatádon, 1965 és 1977 között a pécsi tanárképző főiskolán könyvtárosként dolgozott; 1977-től a Pécsi Városi Könyvtár igazgatói feladatait látta el, 1982-től 1996-ig pedig főmunkatársként dolgozott az intézménynél – olvasható a DIA honlapján közölt életrajzban.

1998-tól a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia tagja. 1975-től a Jelenkor című folyóirat szerkesztőségének tagja, 1999-től főmunkatársa.

Első versei 1953-ban jelentek meg a pécsi Dunántúl című folyóiratban, 1972-ben jelent meg első önálló verseskötete, a Fák felvonulása. Második önálló kötetére, az Emlékek választására (1978) is sokáig kellett várnia. Közben irodalmi életrajzot írt Csokonai Vitéz Mihályról és Vörösmarty Mihályról, 1984-től hasznos bibliográfiai munkákat tett közzé.

A Tárgyak ideje (1981) óta kötetei folyamatosan, a termés ritmusa szerint jelentek meg, így a 1985-ben a válogatott és új verseket tartalmazó Hóból a lábnyom, tíz évvel később a 243 szonettet magában foglaló Három az ötödiken, 1999-ben a Válogatott versek, 2003-ban a Valahol, valami, 2004-ben a Háromkák, 2005-ben pedig a Platón benéz az ablakon című kötet, amely a költő 1954 és 2004 közötti munkáit szedte csokorba.

2008-ban elnyerte az Artisjus Irodalmi Díjat, és ugyanebben az évben a Pécs díszpolgára címmel tüntették ki. 2016-ban bemutatták a Priusz kibővített újrakiadását. 2018-ban Prima díjat kapott.