Gömörszőlős – fenntartható falu a határ mentén

Jó levegő, szép táj, gondos porták, béke és csöndes nyugalom. Néprajzi gyűjteményeiről, művészeti táborairól, gazdag népi építészeti emlékeiről, a környezettudatos életformát népszerűsítő miskolci Ökológiai Intézet itteni tevékenységéről régóta ismert.  A falun halad keresztül az országos Kék-túra útvonala. A községbe látogató turista jó néhány megtekintésre méltó helyet, épületet, kiállítást talál. Gömörszőlősön jártunk.

Gömörszőlős Fotó: Teknős Miklós

A magyar–szlovák határ mentén, idillikus természeti környezetben fekszik Gömörszőlős. A Putnok–Aggtelek útvonalon haladva, Kelemérből egy keskeny bekötőúton érhetjük el. A főtéren tudunk parkolni. Ajánlatos óvatosan közlekedni, mert táborozó gyerekekkel, barátságos kutyákkal találkozhatunk. Kis patak csordogál a parkoló mellett, hófehér házak, virágos porták hívogatják az érkezőt. A templom tornya a falu háztetői fölé magasodik. Két évig prédikált szószékéről a híveknek Tompa Mihály költő, református lelkész, akinek emlékét a településen emlékoszlop, könyvtár és márványtábla is őrzi. Mindenütt virág és békés csend. Egy nagy tájékoztató táblán, a falu grafikus látványtérképén tájékozódhatunk, mi hol található. Gömörszőlős az egyetlen magyarországi település, amely nevében őrzi az egykori Gömör vármegye emlékét.

Történelmi, néprajzi ízelítő

A történelmi Gömör vármegye szinte egész területét az I. világháborút lezáró trianoni békeszerződés döntése nyomán az újonnan alakult Csehszlovákiához csatolták, Magyarországon mindössze 22 település maradt belőle. Ezek közül a legkisebb Gömörszőlős. Lakosságának döntő hányada református, s ez a puritánságot, racionalitást előtérbe helyező vallásfelekezet rányomja bélyegét az emberek gondolkodásmódjára, szokásaira, ünnepléseik módjára, továbbá megnyilvánul a házaik, templomaik, munkaeszközeik, viseletük mértéktartó díszítményein is. A megélhetés alapját minden esetben a természeti környezet adta.

Gömörszőlős döntő hányada református, a puritánság megnyilvánul házaik mértéktartó díszítményein is
Fotók: Teknős Miklós

A lakosság hagyományos megélhetési formája sokáig az önellátáson alapuló földművelés és állattenyésztés volt, az 1980-as évekig folytatták az önellátó paraszti gazdálkodást. – Gömörszőlős lélekszáma az elmúlt száz évben jelentősen apadt. Egyik legfontosabb feladatunknak tartjuk a népességszám csökkenésének megállítását, a helyi közösség megerősítését – mondja É. Kovács Judit polgármester. – Ez nem egyszerű, különösen térségi munkahelyek hiányában. A jó helyi közösség, egymás segítése mindig is a falusi élet alapja volt, az életminőséget javítja. Egy jó közösségben sokkal könnyebb a nehézségeket is elviselni, megoldásokat találni. Erre jó példa, hogy több mint negyven éve létrejött a faluban a Tompa Mihály nevét viselő hagyományápoló egyesület, amelynek tagjai a faluban több néprajzi és képzőművészeti gyűjteményt létesítettek. Elzártságánál fogva számos hagyományos lakóház, gazdasági épület maradt fenn, amelyek ma is meghatározói a településképnek. Templomunk és négy lakóépület műemléki, közel húsz épület helyi védettséget élvez – avat be a faluvezető a részletekbe.

Művészeti táborok

Érdekes látnivaló a néprajzi gyűjtemény, ahol a gömöri népi gazdálkodás és az erdőgazdálkodás munkaeszközeit tanulmányozhatjuk, valamint a háztartás és a kenderfeldolgozás berendezéseit. A vele szemben lévő galériát az egykori iskola épületében alakították ki, ahol időszakos kiállításokat rendeznek a gömöri vagy a Gömörhöz kötődő művészek alkotásaiból.

A néprajzi gyűjtemény udvarán, műemléki környezetben várja a faluba érkező látogatókat a Szíves fogadó. Ez a Szív útjai túraútvonal egyik állomása, amely a történelmi Gömör vármegye hét települését köti össze, Putnoktól Keleméren, Gömörszőlősön, Szuhafőn, Trizsen és Imolán át Ragályig vezet. A Szív útjai több egy kellemes időtöltést, állóképességet próbáló, kellemes és szép túraútvonalnál, ez a fenntarthatóság zarándokútja. Megyei fejlesztési program részeként, pályázati támogatási keretből valósultak meg az útvonal állomásai. Most is nagy élet van a Szíves fogadó udvarán, egyszerre ad helyet egy néptánc- és egy gyerektábornak. Felölthető népi viseletek, „Ládafia” játszósarok népi játékokkal, textilhinta is várja a táborozókat.

A polgármester asszony vezetésével a gyerekek éppen a nemezelés és a gyertyaöntés fortélyait lesik el és próbálják ki. Itt találkozunk Kovácsné Szilviával, aki születése óta Gömörszőlősön él. – Ez a kis falu számomra az igazi otthont jelenti. A természeti értékek, a hagyományos életmód gyakorlása, a vidék idillikus hangulata mind hozzájárult ahhoz, hogy családommal is itt telepedjek le. Két kislánnyal gyarapítottuk a település lakóközösségét. Pedagógusként és könyvtárosként szívesen vállalok részt az ifjúságnak szervezett kézműves foglalkozások szervezésében és lebonyolításában. Szívemen viselem a település sorsát, önkormányzati képviselőmunkám által igyekszem hasznára válni Gömörszőlősnek – sorolja lelkesen a fiatal anyuka.

Egy kis gasztronómia

A faluban lakó táborozók megismerhetik a gömöri ízeket is. A kemencés fogadótérben nagy kondérban fő a gulyásleves. A frissen szedett kerti sárgarépa, krumpli, petrezselyem illata, az ebből készülő leves a városi ember számára rég elfeledett ízélményt hoz felszínre. A kemencében sül a kelt tészta, a mennyei kakaós csiga. A hagyományos gömöri ételek jelentős részét egyszerű konyhatechnikai eljárásokkal, a maguk termesztette alapanyagokból, konyhakerti fűszernövényekkel ízesítve készítették – ezt tapasztaljuk ennél a fogásnál is. A gömöri magyarság étrendjében a levesek nagyon fontos szerepet töltöttek be, gyakran főételként fogyasztották, nagy részét tejes habarással. A tészták olcsóságuk és egyszerű elkészítési módjuk miatt gyakran kerültek az asztalra. Mind formában, mind alapanyagban nagyon sok változata alakult ki a tésztáknak, az ízesítésük is igen változatos. Kiemelt szerepe volt a kenyérütésnek, de tésztájából mindig sütöttek kemencés lángost, krumplilángost, fánkot, különféle formájú és töltetű kemencés kalácsot is. Mivel az ételek alapanyagai idényjellegűek, így kialakult az ételek évszakonkénti fogyasztásának egy természetes ritmusa. Húst keveset ettek, általában csak téli disznóvágáskor, vasárnap és nagyobb ünnepi alkalmakkor került az asztalra friss disznó- vagy baromfihús. A füstölt hús, kolbász, szalonna, zsír gondos beosztással disznóvágástól disznóvágásig kitartott.

Gyógynövénytúra

Aki még kíváncsi ennek a tájnak a további kincseire, látogasson el a faluban élő Berczik Ágnes biológus-fitoterapeuta gyógynövénytúrájára. – Mi is ez? Teljes neve: gyógynövényismereti- és gyűjtőtúra – kezdi az ismertetést Berczik Ágnes. – A gondosan megtervezett útvonal elvezet az aktuálisan gyűjthető gyógyfüvekhez. Megbeszéljük az adott növény határozóbélyegeit, a gyűjtés módját, idejét, szabályait. Minden növényhez adok felhasználási javaslatot, illetve felhívom a figyelmet az ellenjavallatokra is. A séta során a résztvevőknek lehetősége nyílik személyes kérdések megbeszélésére, melyekre szívesen ajánlok gyógyírt a természet patikájából. Nem elégszünk meg azonban annyival, hogy csupán kirándulunk egyet és begyűjtjük, amit lehet. Ez a program ennél sokkal több lehetőséget rejt magában. A jó levegőn végzett mozgás oldja a stresszt, erősíti az immunrendszert – állítja Berczik Ágnes.

– Miközben sétálunk, rácsodálkozunk a minket körülvevő természet szépségére, érdekes tudnivalókkal hozzuk közelebb a tájat. Meg-megállunk, ismerkedünk fűvel, fával, virággal – közben persze egymással is, mi több, aki jól figyel, saját magáról is megtudhat titkokat. Ebből a kosárból ki-ki annyit vehet el, amennyire az adott pillanatban éppen szüksége van. A legutóbbi gyógynövénytúrán kaptam egy kérdést, hogy miként jelennek meg a gyógynövények én és a családom mindennapjaiban. Mivel szerencsére nálunk elég ritkák a betegségek, így a mindennapokban leginkább élelmiszerként jelennek meg a vadon termő és kerti gyógyfüvek és minden „gaz”, amit be lehet gyűjteni. Ha nagyon tudományos akarok lenni, akkor mondhatnám, hogy prevenciós céllal használjuk őket, de a gyakorlatban ez leginkább úgy néz ki, hogy szeretek úton-útfélen megkóstolni, amit lehet, illetve szívesen kísérletezem a konyhában is. Siker az, ha a gyerekeim is megeszik. Ez nem mindig történik meg, de például a csalános palacsinta kifejezetten jól elfogyott – meséli derűsen a gyógynövénygyűjtő. Ezt el tudjuk képzelni, miközben isszuk Berczik Ágnes házi bodzaszörpét, amely maga az élet.

A „három jó” elve a gyakorlatban

A faluban 1993 óta van jelen az Ökológiai Intézet a Fenntartható Fejlődésért Alapítvány, melynek célja a fenntartható fejlődés szellemiségének terjesztése, az ökológiai kultúra fejlesztése, a globális szemléletre való nevelés, s mindezeken keresztül a fenntartható fejlődés gyakorlati alapjainak kidolgozása és megvalósulásának elősegítése. 1993-ban indította el a Gömörszőlős, a fenntartható falu nevű programját. Az intézet munkatársai a faluprogram kapcsán számos régi épületet újítottak fel, ösztönzik a népi kismesterségek és népművészeti hagyományok fenntartását, segítik a turizmus szervezését. Újonnan épült oktatási központjukban az ökológiai intézet csoportokat fogad, szemléletformáló és szabadidős programokat szervez a fenntartható életmód és ökologikus gondolkodás szellemében.

Az volt a cél, hogy közelebb hozzák az embereket a fenntarthatósághoz. Vigh Andrea, az intézet munkatársa kiemelte, hogy tudásalapú programok szerveződnek, ahol az emberek olyan ismeretekre tesznek szert, amivel közelebb kerülnek a természethez. – Nagy örömünkre sokan érdeklődnek a Gömörszőlősön található energiatakarékos megoldások iránt. Többen szeretnének rakétakályhát, tömegkályhát, sörkollektort, alomszéket építeni, vagy mélymulcsos kertet kialakítani. A mélymulcsos gazdálkodás egy új megközelítés a kertművelésben, amely egyszerre kíméli időnket, fizikai erőnket, egészségünket, pénztárcánkat és környezetünket. Hétvégenként képzéseket szervezünk, a mélymulcsos kertgazdálkodás, a napenergia-hasznosítás vagy a fa hatékony tüzelése témákban. A fenntartható életmód feltétele, ha megfelelünk a „három jó” elvének: jó a környezetnek, jó a természetnek, jó az embernek – összegzi Vigh Andrea a célkitűzésüket.