Erőt és tekintélyt sugároz Attila hun király új váci szobra

Leleplezték Vácott a Horthy-kori Attila-szobor mintájára készült alkotást. A hun király lovas szobrát a magyarság új zarándokhelyévé szeretnék tenni.

A szobor újraalkotója: Mihály Gábor szobrász Fotó: Kurucz Árpád

Néhány napja teljes pompájában magasodik a váci vár alatti terület fölé Attila bronz lovas szobra, az első jelentős köztéri alkotás, amely a nagy hun királynak állít emléket. A szobor eredetijét gipszből alkotta meg Cser Károly szobrászművész a harmincas évek végén, a bronzba öntés és a felállítás azonban elmaradt, hiszen közbeszólt a II. világháború, így a nagyközönség csak a műcsarnokbeli kiállítása során tekinthette meg. A háborút átvészelte ugyan a budapesti Százados úti művésztelep parkjában, a kommunisták ténykedését azonban már nem: a szobor tetemes része elpusztult. A megmaradt felsőtestet a művész egészen haláláig a műtermében őrizte, azt követően pedig a Nemzeti Galéria raktárába került.

Cser Károly unokája, Belloni Ákos azonban nem törődött bele, hogy nagyapja köztéri szobrai feledésbe vesszenek. 2015-re sikerült újra felállítani a váci I. világháborús emlékművet, és a magyar kormány 2019-ben Attila szobrának rekonstrukciójáról is döntött – a határozat szövege szerint a magyar kultúra és a nemzeti hagyományok megerősítése iránti elkötelezettségből. A szobor újraalkotásával és bronzba öntésével Mihály Gábor Kossuth- és Munkácsy-díjas szobrászművészt bízták meg, akinek számos köztéri alkotása közül a legismertebbek az Olimpia – Kerékpárosok Lausanne-ban a budapesti Magyar Olimpiai és Sportmúzeum parkjában, illetve az Ezredéves emlék című, a Szent Koronát ábrázoló emlékmű Szarvason. A munkában részt vett további négy szobrász: Mihály Anna, Berlekovity Iván, Fülöp Gábor és Laczik Csaba.

A szobor újraalkotója: Mihály Gábor szobrász
Fotó: Kurucz Árpád

A kormányhatározatot követő egy év munkája nem volt zökkenőmentes a művész állítása szerint. Nem csupán a koronavírus-járvány szólt bele a munkálatok tervszerű alakulásába, de mire a sok utánajárást követően sikerült kikérniük megtekintésre a Nemzeti Galériában őrzött eredeti szoborrészletet, az egyetlen használható fotó alapján már döntés született a rekonstrukció másfeles életnagyságú méretéről, ám a töredék szemrevételezésekor kiderült, hogy valójában kisebb volt, mintegy ötnegyedes életnagyságú. Mihály Gábor elmondása szerint Cser Károly annyira érzékletesen fejezte ki azt a hatalmat és erőt, amellyel Attila felépítette óriási birodalmát, hogy a szoborról készült fényképről sugárzó tekintély és méltóság hatására az alkotás nagyobbnak tűnt, mint amilyen volt.

Attila király, a hunok legendás uralkodója az ókor egyik leghatalmasabb birodalmát irányította, amely Közép-Európától a Kaszpi-tengerig, a Dunától a Balti-tengerig terjedt.

Majd másfél évezreden keresztül megkérdőjelezhetetlen a magyar nép tudatában a hun-magyar folytonosság és az Attila-tisztelet. – Ez nagyon sokat mond, és ennyi nekem elég is – mondja Mihály Gábor, akinek nem titkolt vágya, hogy Attila hun király szobra – mintegy zarándokhellyé válva – tovább örökítse ezt az erős kötődést a jelen és a jövő magyarsága számára.

A szoborról részletes képek itt érhetők el.