Janka Könyvkuckója című YouTube-csatornáján az írónő az olvasóival való személyes kapcsolatot igyekszik helyettesíteni, és reményei szerint akár többeket is elérhet, mint a közvetlen találkozások alkalmával. A közösségi oldalon indított szavazás eredménye alapján első bejelentkezésében az idén megjelent Julie-könyvek hátterébe nyújt betekintést, ugyanakkor ötletei megszületésének körülményein, személyes indíttatásán és élményein keresztül őt magát is jobban megismerhetjük.
Fotó: Mezei András
Számomra mindig érdekes, mikor az adott könyv sorain túl a szerző – mintegy bizalmasaként – saját benső világába is beengedi olvasóját, hiszen az így kapott többlet az olvasási élményt még gazdagabbá és érdekfeszítőbbé teheti. Fábián Janka bármelyik kötetére pillantva rögtön feltűnik, hogy a borítón szereplő alak arcát soha nem látni, a karakterek háttal jelennek meg. Mint kiderült, ez tudatos döntés volt a szerző részéről, hogy teret adjon az egyéni fantázia kibontakozásának. A mese megjelenítésének evolúciója jut eszembe, amely idővel a gyermeki teremtő képzelőerőt teljesen a háttérbe szorította, kezdve a mesekönyvekben megjelenő illusztrációkkal, egészen a készen kapott animációs mozgóképekig. Fábián Janka ezzel az apró, de annál jelentősebb momentummal a képzelőerő használatára buzdít.
Ízelítőt kapunk ugyanakkor a történetek mögött meghúzódó emberi minőségből is. Az írónő idén megjelent mindkét történelmi regényét olyan olvasóinak ajánlotta, akik már nincsenek közöttünk: A könyvárus lány című könyvet – amelynek egyik főszereplője Szidónia – a fiatalon elhunyt Szalai Szidóniának, a folytatást, Julie Könyvkuckóját pedig Tóvári Lászlónak. Az első kötet cselekménye a magyar történelem egyik legsötétebb korszakában, az ötvenes évek Rákosi-diktatúrájában játszódik, mégis olyan pillanatokat ragad meg és hangsúlyoz ki – mint az 1952-es olimpiai játékok magyar sikere vagy az Aranycsapat világraszóló 6:3-as győzelme, és természetesen ’56 szabadságharca –, amelyek a nehéz és reményvesztett időkben is felmutatták a magyar nép erejét, és reményt nyújtottak a kilátástalannak tűnő helyzetben.
Azt a koronavírus-járvány sem akadályozhatja meg, hogy a könyvek lapjain tegyünk utazásokat, az online megoldásoknak köszönhetően pedig még az íróval is kapcsolatba kerülhetünk. Janka Könyvkuckója havonta jelentkezik olyan új, érdekfeszítő témákkal, amelyek a hagyományos író-olvasó találkozókon általában nem kerülnek elő. Az interaktivitás is megoldott, hiszen kommentek formájában kérdések is feltehetők, akár arról a XIX. század elején a Balaton-felvidékről induló és végül az 1848–49-es forradalom és szabadságharc eseményeibe futó történetről is, amely Fábián Janka következő köteteinek témáját adja.
