A Bölcs Bagoly rovat a kicsik elméjét csiszolja, a fifikás írástudó kérdésekkel is bombázza kis olvasóit, hogy jól megjegyezték-e a leírtakat. A Kukta rész a kislányokat a konyhába vezeti. Természetesen a periodikából nem hiányozhat a mese sem, ami annyira népszerű, hogy a gyerekek rajzokkal illusztrálják az olvasottakat, a kis grafikusok munkáit pedig a következő szám teszi közkinccsé. A muravidéki Népújságnál, a legkisebb magyar közösség hetilapjánál Király M. Jutka főszerkesztő és Ábrahám Klaudia főmunkatárs, a Kelepelő megálmodója, egyikben sem szűkölködik.
A Kelep Elek meséi a Kelepelőben láttak először napvilágot. A válogatásba húsz történet került be. Mindegyik fabula, egy kis igazgyöngy, örkényi Egyperces novella. A szerző nem dagasztja a történetet, röviden is kerek egészet ajándékoz nekünk, ráadásul Muravidéket is bemutatja a sorok között. A történetek átszövik életünket, például sportolhatunk az oldalakon lélekben, orvosi vizsgálatra készítik fel az apró olvasót, s karácsony felé is kacsint ünnepi sztorijában Kelep Elek. Samu, a cipész sün, József Attila Csoszogi, az öreg suszter című meséjének szellemét idézi, a páva narcisztikus figurája és Helga, a béka ábrándjai már a tinédzserekhez is szólnak.
A kiadvány a Magyar Nemzeti Művelődési Intézet és a Magyar Nemzeti Tájékoztatási Intézet, Lendva gondozásában jelent meg.
