Jobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.Oly korban élünk, amikor a televízió kisajátította a riportot, kiiktatta a nyomtatott sajtó majd teljes egészéből. Gondolok itt a klasszikus irodalmi riportra, nem a tényfeltáróra. Hasonló sorsra jutott a nagyinterjú is. Online felületeken találkozni manapság életút-beszélgetésekkel. Hogy a műfajról mit tart a szerző, az kiderül az előszavából:
„A szakirodalom szerint az a jó interjú, amelynek olvasásakor az olvasó már-már úgy érzi, harmadikként maga is ott ül a két beszélgető fél mellett.”
A 2015-től, a Háromszék hét végi lapszámaiban megjelent 150 interjújából válogatott ki mintegy negyvenet a szerzőjük. Csinta Samu beszélgetőtársai közül, a megannyi ismert személyiség mellett akadtak olyan erdélyiek, akiket csak hírből ismertem a kötet olvasása előtt. Örömteli, hogy ha pusztán végigolvassuk a névsort, porba hull a ballib – magát egyedülinek, kizárólagosnak tartó – értelmiség alantas állítása, miszerint a jobboldalon nincsenek valódi tehetségek, valódi szellemi óriások.
Az interjúkat ciklusokba foglalta szerzőjük.
Az Írott szó alatt az elszakított területek – esetünkben Erdély–Partium–Székelyföld – olyan írónagyságait mutatja be a riporter, mint Bogdán László, Farkas Árpád, Szilágyi István vagy Bodor Ádám.
A Kedvezőbb idők a román–magyar viszonyt vizsgálja, nem véletlenül Ablonczy Balázzsal, a Trianon 100 Kutatócsoport vezetőjével indítva, majd megszólaltatva Király Károlyt, Markó Bélát, Daniel Barbu politikus-politológust, Sabin Gherman, tévés újságírót, aki szerint a mostani román politikai elit kirabolja Erdélyt, lerombolja kultúráját.
A Lélektúra fejezetcím után, húsvét kapcsán, lelkészek, plébánosok – például Kató Béla, Gergely István – mellett szót kapott Csókay András vagy Tánczos Vilmos néprajzkutató, a hagyományos népi imádságok moldvai és gyimesi gyűjtője.
A Pókminta művészeket, sportolókat mutat be, példaértékű személyiségeket: Kányádi Sándort, Kallós Zoltánt, Berecz Andrást, Sebestyén Mártát, Kemény Dénest, Bölöni Lászlót.
A befejező ciklus, a Belső hallás szintén a művészeté, ám a végén, egyúttal a kötet végén már szűkebb hazája, Sepsiszentgyörgy nagyjait hívta beszélgetni Csinta Samu. Így Selmeczi György, Jankovics Marcell mellett Mátray Lászlót, Pálffy Tibort, Molnár Gizellát, a Tamási Áron Színház színművészeit. Tartalmas utazásra hív a szerző, amelynek végén kirajzolódik az elmúlt fél évtized Trianon aljasságával máig dacoló magyarsága, s az, miből fakad e dac ereje. Por alatt parázs. Hármas Alapítvány és a H–Press Kft., Sepsiszentgyörgy, 2020.
Május 10-ig látogatható az Erdélyiség, Váradiság című tárlat Debrecenben.
A Stuart Mária két komoly tartással rendelkező, eltérő módon kiszolgáltatott nő történetét feldolgozó darab.
Fudzsimotó Szú japán sztárépítész élete egyik főműveként mutatta be a Magyar Zene Házát a világkiállításon.
A százéves színésznőt álmában érte a halál.
Erre nagyon ráfázhat Magyar Péter, újabb ügyekben jelentették fel
Ukrajna és az USA aláírta az ásványkincs-egyezményt
Ez a 3 csillagjegy májusban végre elengedi a múltbéli szerelmi sebeket
Riasztás - Mánfai gyilkosság + videó
Marvel kvíz: kizárt, hogy 10-ből 10 kérdésre tudod a választ
Figyelmeztette Ursula von der Leyent a legnagyobb érdekvédelmi szervezet: történelmi baklövés van készülőben
Mélyütést kapott a Barcelona, Flick legnagyobb kedvence összetört
Flick: Ez megfelelt egy döntő előtti döntőnek
Futótűzént terjed a neten Szabó Tímea legújabb agymenése
Ronnie O’Sullivan elképesztő kunszttal zárta le a vergődését
Férfikézilabda BL: Egy nagyobb és egy kisebb magyar esély a négyes döntőre
Hansi Flick egy szót sem szólt a játékosaihoz, elmondta, hogy miért nem + videó
Május 10-ig látogatható az Erdélyiség, Váradiság című tárlat Debrecenben.
A Stuart Mária két komoly tartással rendelkező, eltérő módon kiszolgáltatott nő történetét feldolgozó darab.
Fudzsimotó Szú japán sztárépítész élete egyik főműveként mutatta be a Magyar Zene Házát a világkiállításon.
A százéves színésznőt álmában érte a halál.
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
Május 10-ig látogatható az Erdélyiség, Váradiság című tárlat Debrecenben.
A Stuart Mária két komoly tartással rendelkező, eltérő módon kiszolgáltatott nő történetét feldolgozó darab.
Fudzsimotó Szú japán sztárépítész élete egyik főműveként mutatta be a Magyar Zene Házát a világkiállításon.
A százéves színésznőt álmában érte a halál.
Jövőre lesznek negyvenévesek, pályafutásuk és felemelkedésük igazi sikertörténet.
Május 3-án, szombaton rendezik meg a XIV. Táncház Napját, rengeteg néptánccal, népzenével és kézműves foglalkozásokkal.
Egy budapesti antikváriumban bukkant fel a mű.
Az idei szezonban már 21 kutyabarát strand és fürdetőhely várja a kutyásokat.
Május 1. még nem hoz nagy meglepetést.
Élete végéig kísérteni fogja Mhitarjánt, ami a 75. percben történt, a Barcát a technológia mentette meg.
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.
