A western – köszöni szépen – még mindig megvan

A Tom Hanks nevével fémjelzett westernt forgalmazója eredetileg a mozik vásznára szánta, ám a vírushelyzet miatt végül a Netflix hozta el Magyarországra. A kapitány küldetése lassú tempójú, szemlélődő darab, westernnel keresztezett road movie, amely elsősorban egy idősödő férfi – egy vándorló hírolvasó – és egy árvaságra jutott kislány kapcsolatáról szól.

valakinek el kell kísérnie a kislányt a rokonaihoz Fotó: Netflix

Noha a filmből jól kijön, hogy az amerikaiak a polgárháború lezárulta utáni években is erősen megosztottak voltak – Texas államban nem csak az északiak és a déliek, de az indiánok és a telepesek, a civilek és a katonák, a pénzes alakok és az egyszerű kisemberek között is komoly ellentétek feszültek –, a készítők érezhetően kerülik, hogy alaposabban kibontsák a történelmi vagy politikai vonatkozásokat.

Ehelyett megelégednek a kapitány szájába adott közhellyel – „A jelenlegi helyzettel együtt kell élnünk. […] Mindannyian szenvedünk. Nehéz idők járnak.” –, és inkább az egykori katona és a kislány útjára, valamint kettejük közti viszony változásának a bemutatására összpontosítanak. Mert az együtt töltött idő, a közösen átvészelt megpróbáltatások bizony átalakítja a kapcsolatukat – még úgy is, hogy a nézőnek hamarosan nyilvánvalóvá válik: a férfinak nem csupán emberbaráti okai vannak, hogy ellátogasson Castroville-be, de magánéletiek is…

Lassú menetű, nyugodt tempójú, szemlélődő alkotással van tehát dolgunk, amely ritkán vált vágtára, vagy szagoltat lőporfüstöt a szereplőivel. Ehelyett Johannával együtt csodálkozhatunk rá a fehér ember málhájának egyes darabjaira – igen, a kávé önmagában keserű, a cukor pedig édes! –, a táj szépségeire, az emberi kicsinyesség és gyarlóság különféle megnyilatkozásaira. Mindehhez szomorkás, lebegős zene és gyönyörű képek társulnak.

Lassú menetű, nyugodt tempójú, szemlélődő alkotás – a western rajongói viszont semmiképp sem fognak csalódni
Fotó: Netflix

Dariusz Wolski operatőri munkája a film egyik kiemelkedő teljesítménye: a lengyel mester kamerája előtt a városok közönséges sárfészkek lesznek, a településeken kívüli vidék, a csaknem érintetlen természet viszont szemet kényeztető, lelket simogató csoda. A másik kellemes meglepetés a Johannát alakító, német gyerekszínész, az érdekesen szép Helena Zengel: igencsak meggyőzően jeleníti meg a hol felnőttesen vad, hol gyermekien játékos, hol koraérett, hol ártatlanul naiv teremtést. Mellette mind a főszereplő, Tom Hanks, mind a rendező, Paul Greengrass a rutinjából élő, tisztességes, ám kissé megfásult iparosnak tűnik csupán.

A hírek, amelyeket addig csak felolvasott, most igazából vele esnek meg
Fotó: Netflix

És hogy a film hibáiról is szóljunk: csaknem kétórás játékideje túlságosan hosszú ahhoz, hogy végig fenntartsa az érdeklődést, már csak azért is, mert végkifejlete a kibontakozás kezdetétől egyértelmű – tehát erősen kiszámítható. Mindezzel együtt érdekes háttérképet fest egy megosztott, ám életerős nemzetről, a felemelkedése előtti időben. Ami pedig az előteret illeti: érzékletesen – bár olykor kissé szájbarágósan – sikerül a néző tudtára adnia, hogy még a megannyi bizonytalanságtól terhes, a korábbi értékek relativizálódásával járó időkben is van valami, ami biztos, és megmaradt értéknek (ez pedig a család, mi más is lenne).

Emellett remekül bemutatja, milyen az, amikor egy külső szemlélő hirtelen az események középpontjába kerül – vagyis a hírek, amelyeket addig csak felolvasott, most igazából vele esnek meg –, úgyhogy végső soron a hírvivőszerep működéséről és a történetek erejéről szóló példázatként is felfogható.

A western rajongói tehát semmiképp sem fognak csalódni benne, a többiek pedig egyszer nézhető darabnak ítélik majd. Így vagy úgy, de a műfaj – köszöni szépen – megvan.

(A kapitány küldetése/News of the World. Feliratos amerikai western/dráma. Rendezte: Paul Greengrass. Játékidő: 118 perc. Az internetes bemutató dátuma: 2021. február 10. Elérhető a Netflix kínálatában.)