Kenyeres Oszkár: Lélekerősítőt készített a Hazajáró a rajongóinak

– Nincs az a kép vagy filmkocka, amely pótolhatná a személyesen átélt élményeket, ezért mindenkit arra buzdítunk, hogy amint lehet, keljen útra – mondta Kenyeres Oszkár. Hogyan működik a világjárvány idején a Hazajáró, amikor sokkal valóságosabb a trianoni határ? Miért ne a kirakathelyekre – Kékestető, Dobogókő, Királyrét – menjenek azok, akik a járvány miatt túrázni vágynak? Többek között erről és a Hazajáró szemmel című új albumukról beszélgettünk a műsor egyik főszereplőjével.

– Mi alapján válogatták ki a képeket?

– Az első évad 35 filmjének forgatása során készült képekből válogattunk. Igyekeztünk a tájról, kulturális örökségünkről, a magyar közösségekről készült legszebb képeket összeválogatni, de igen sok werkfotó is bekerült, amely a kulisszák mögé vezeti az olvasót.

„Igyekeztünk a tájról, kulturális örökségünkről, a magyar közösségekről készült legszebb képeket összeválogatni” Forrás: Hazajárók

– Ha a járványnak vége lesz, nem is forgatásra, de hová menne a legszívesebben túrázni, nyaralni a Kárpát-medencében?

– Idén szeptemberben tízesztendős születésnapját ünnepli a Hazajáró. Ez alkalomból visszatekintünk majd a mögöttünk hagyott évtizedre az eddigi 290 epizód felidézésével, ami azt jelenti, hogy a Hazajáróegylet.hu oldalon minden filmünk adatlapjára feltöltjük a filmmel és a tájjal kapcsolatos információkat, sőt jelvényszerző mozgalmat is indítunk azok számára, akik a Kárpát-hazát járják. A hosszú téli és most már tavaszi esték ennek a tartalomnak a feltöltésével telnek. A szerkesztés közben azzal is szembesülni kellett, hogy bizony a Hazajáró 26 perces műsoridejébe mi minden nem fért bele, és még mennyi helyre el kell jutnunk.

Hogy csak legelső filmjeink helyszíneiből csemegézzek: a torockói Kőlyuk vagy Vidalykő, a Dunajec-áttörés feletti Sólyomkő, a tátrai Nagyszalóki-csúcs is tervbe van véve.

Emellett lassan 20 éve járjuk a Dévényi-szoros és az Al-Duna közti 2500 kilométer hosszú Kárpát-koszorút a hegység főgerincén. Jó lenne azon is túrázni pár tucat kilométert, mondjuk Kárpátalján.

– Öröm az ürömben, hogy mintha többen elindultak volna túrázni a kis Magyarországon belül. Mit gondol, csak szükségből, vagy lesznek, akik rendszeres túrázóvá válnak?

– Valóban örvendetes, hogy egyre többen fordulnak az erdők és a hegyek világa felé! Ennek, reméljük, a jövőben lesz meg a gyümölcse, hisz nagyon sokan családként, kisgyermekekkel túrázva teszik mindezt. A vírusnak „hála”, sokan most szembesülnek saját környezetük értékeivel, látnivalóival, a hely szellemével, így valóra válhat a Hazajáró mottója: honismeret nélkül nincs hazaszeretet.

Persze az árnyoldalakat is látjuk, hisz nem oszlik el a kirándulók tömege a turisztikai látnivalók között, a legtöbben a kirakathelyeket keresik: Kékestető, Dobogókő, Királyrét kerülendő helyszínekké váltak turistaberkekben.

Közben a közösségi média természetjáró csoportjaira, fórumaira is megérkezett az eddig nem tapasztalt hangnem és szellemiség. Sok régi erdőjáró azzal a reménnyel várja a járvány végét, hogy a tömegek visszatérnek a plázákba és a tengerparti nyaralóhelyekre. Ellenben mi azt reméljük, hogy a sok természetben töltött idő az egyszeri kirándulókból sokakat valódi túrázóvá faragott. Hisz a vírus után is vár mindenkit a teremtett világ ezernyi csodája!