– Professzor asszony, Ön nemrég fejezte be tanulmányát, melyet a Szent Margit Gimnázium kérésére Árpád-házi Szent Margit ikonográfiájáról írt. A mai magyar gimnazisták érdeklődését miért csigázza fel a Nyulak szigetén élt Árpád-házi lány?
– Nagy öröm látni és hallani a média értékes csatornáin, hogy milyen nagyszerű fiataljaink is vannak! Minden látszat ellenére vannak komoly közösségek a fiatalok között, akik a szellemi, lelki értékek iránt érdeklődnek, sőt valóságos apostolai az igaz értékeknek az irodalomban, képzőművészetben, zenében és az élet céljáról való felfogásban…
A Margit-szigeti romok közelében felállított Szent Margit-szobor az elmúlt két évben egyre több embert késztetett elgondolkodásra, megállásra. Pompás már a szobor felépítése is: Margit egy labirintuson áll. A labirintus ma már nem mond sokat a legtöbb embernek, de elgondolkodtat, érdekes, magára hívja a figyelmet. Nem kell okvetlenül a híres knosszoszi palotának a labirintusát ismerni, elég talán annyit tudni, hogy Thészeusz az Ariadnétól kapott fonállal tudott kijönni a labirintusból, miután legyőzte Minotauruszt. Tehát az élet nem útvesztőkből áll, hanem van az életvezetésnek egy több ezer éves útmutatója, Mózes két kőtáblája, amely biztos vezérfonal a boldogsághoz. Árpád-házi Szent Margit ennek a két kőtáblának a parancsai szerint élt, és minden más vélemény ellenére ő boldog volt.
S erről szólnak az ő művészi ábrázolásai hétszázötven éve folyamatosan…
– Mi a különleges érték Szent Margit ikonográfiájában?
– Margitot domonkos szerzetesi öltözetben ábrázolják, ami arra utal, hogy ő önként elfogadta szülei fogadalmát, és örömét lelte abban, hogy a világmindenség Teremtőjének és Urának a jegyese lehet! Jobbjában a liliomot, a tisztaság szimbólumát, baljában a feszületet, esetleg a rózsafüzért, avagy a Bibliát tartja. Köpenyét fénylő aranycsillagok ékesítik, és feje felett is gyakran lángnyelv látható, amely a szívében égő, Isten iránti nagy szeretet jelképe, amely teljesen betöltötte örömmel a szívét… A királyi korona gyakran a lábánál van, arról lemondott úgy, hogy helyette örökre fénylő aranykoronát kapott, amely olykor a szerzetesi fátyol felett tündököl. A különleges érték – amelyet csak a legnagyobb művészek tudnak igazán megjeleníteni – az, hogy a teljes önátadás a szellemi, lelki értékeknek igazi, örök boldogsággal tölti be az embert. Az ábrázolások láttán ezen is elgondolkodhat minden ember. Minél magasabb rendű az a szellemi érték, amire ráteszi valaki az életét, annál nagyobb, igazabb, teljesebb az öröme. A Magyar Nemzeti Múzeum is készít nagyszabású kiállítást az idén hétszázötven éve, 28 évesen meghalt magyar királylányról és több évszázados tiszteletéről. Hihetetlen elgondolni rohanó világunkban, hogy elődeinket hétszázötven éven át nem hagyta nyugodni, hogy nem tud megtörténni ennek a fiatal hős lánynak a legnagyobb erkölcsi elismerése, a szentté nyilvánítása! Én a Szent Margit képzőművészeti ábrázolásainak ikonográfiájáról szóló tanulmányomat az éppen százéves fennállását ünneplő Szent Margit Gimnázium tanárainak és diákjainak írtam, a tanulmánykötetük számára. Áttekintettem hétszázötven év hazánkban és külföldön fennmaradt ábrázolásait, és ezekből választottam ki a mintegy ötven bemutatott alkotást.
