A herceg, aki újjáélesztette a fertődi Esterházy-kastélyt

Esterházy IV. Miklós a középiskolai tanulmányait a soproni bencések gimnáziumában végezte, a jogot Pozsonyban hallgatta, majd summa cum laude minősítéssel szerzett doktorátust. Mikor átvette a családi örökséget, ügyes politikai és gazdasági érzékkel kezelte azt, egy évtized alatt sikerült felszabadítania az Esterházy-vagyont a végrehajtási zárlat alól.

A család pénzügyi helyzete rendezésével – az 1890-es évek első felében – megkezdte a fertődi Esterházy-kastély renoválási munkálatait, így az az 1896-ik évi millenniumra az ország egyik legjelentősebb főúri rezidenciájává vált.

Miklós apja, Esterházy Pál azt szerette volna, ha fia a királyi családdal kerül közelebbi viszonyba, és az egyik főhercegnőt veszi el. A halálos ágyán végül jóváhagyta fia kérését, hogy Cziráky Margit grófkisasszonyt vehesse el, ezzel szakítva az Esterházyak évszázados hagyományával. Így Miklós herceg magyar feleséget vehetett maga mellé 1898-ban.

Esterházy IV. Miklós és felesége, Cziráky Margit grófnő (Megjelent az Ország-Világ 1898. november 20-i számában)
Fotó: Arcanum Digitális Tudománytár

A hercegi pár lépésről lépésre újította fel a fertődi kastélyt és annak kertjét. Főkertésznek Hulesch Károlyt alkalmazták, aki a rózsakertről és a főúri park helyrehozataláról szóló álmukat megvalósította. A korszak modern vívmányait is igyekeztek megvalósítani a kastélyban, így modernizálták a fűtést és a vízvezeték-hálózatot.

Esterházy IV. Miklós, akárcsak ősei, a hazáért tett szolgálataiért cserébe több rangot, címet és kitüntetést szerzett, többek közt királyi főlovászmester, valamint az Aranygyapjas rend tagja is volt.

1918-ban az Osztrák-Magyar Monarchia összeomlásával a herceg birtokai is veszélybe kerültek; halála után a trianoni békeszerződés következményeként a birtok és a kastélyok egy része Ausztriához került. A korábban Habsburg-hű herceg a háború után már IV. Károly lemondását kívánta, és az ezt szorgalmazó delegáció tagja volt. 1920-ban Sopronban hunyt el.

Esterházy IV. Miklós (Megjelent az Ország-Világ 1918. november 24-i számában)
Fotó: Arcanum Digitális Tudománytár