Hiánypótló keresztény, konzervatív havilap indult a balatoni régióban

Tartalmas polgári havilap gazdagítja a hazai folyóiratpiacot. Az Iránytű vállaltan keresztény, konzervatív magazin, amely cáfolja a rossz vagy inkább rosszindulatú előítéletet, miszerint fenti jelzők szellemében kizárólag vértelen, kenetteljes, unalmas tartalmakat lehet szerkeszteni. Hát nem. A balatonfűzfői lapnak nem kizárólag a borítója színes.

iranytu-kelet-balatonregio-2021-01-januar.indd

A januári első lapszámban a főszerkesztő, Szendi Péter meglehetősen lényegre törően úgy fogalmaz köszöntőjében, hogy „egy 16 oldalas, színes, polgári, közéleti havilapot tart a kezében” az olvasó, s „egyelőre Balatonfűzfőn olvashatják az újságot, később, terveink szerint a kistérségben, amelyhez tizenegy település tartozik”.

A névválasztásról, céljukról a kiadó, Bárdi Farkas János bővebben vall: „az Iránytű és annak ideológiája, a név választása tudatos, átgondolt, önmagában a kijelölt célok elérésében, fontos szerepet játszik a polgári értékeink közreadásában”.

Bárdi Farkas János
Fotó: Iránytű

Bárdi Farkas János a balatonfűzfői Báró Wesselényi Miklós Alapítványi Általános Iskola, Szakgimnázium és Alapfokú Művészeti Iskola egyik alapítója. Az iskola 2013 őszén kezdte meg működését alsó tagozattal. Eddigi történetükről és céljaikról az alapító interjúban vall az Iránytű hasábjain.

„Nem titkolt célunk az iskola létrehozásával az volt, hogy a magyar hagyományőrzés, nemzetiségi tudat előtérbe kerüljön, ezzel megtartva az identitásunkat. Tizenhárom fővel kezdtük nyolc évvel ezelőtt a tanévet, amelyet harminchat fővel zártunk. A következő évet már 120 fővel indítottuk, az iskola létszáma pedig az elmúlt években folyamatosan növekszik, aminek nagyon örülünk. Jelenleg közel kétszáz tanulónk van” – tudjuk meg a cikkből, s olyan különlegességeket is, mint hogy távoktatási programjukkal mind a Magyarországon, mind a külföldön élő gyermekek számára lehetőséget biztosítanak, vagy hogy együttműködési megállapodást kötöttek a Magyar Tartalékos Szövetség Veszprém Megyei Egyesületével, amely-nek alapján a 2018-as tanévtől kezdődően apródprogramot működtetnek, a 2020–2021-es tanévtől a gimnáziumban a szabad órakeret terhére honvédelmi alapismeretek tantárgyat oktatnak.

Az adott lapszámok jegyzeteit nem kisebb közéleti személyiségek írják, mint például ifj. Lomnici Zoltán vagy Georg ­Spöttle. Mindketten a magyarságról, a magyarságtudatról fogalmaztak fontosat. Az alkotmányjogász úgy véli: „a magyar nyelv sajátosságai meghatározzák gondolkodásunkat, művelése, használata valódi kincs a birtokunkban. Magyarnak lenni azonban több annál, mint a világ egyik legkülönlegesebb nyelvén érteni és megszólalni. Magyarnak lenni büszkeség, tartás és életfelfogás is. Azt jelenti, ragaszkodunk hazánkhoz, a hegyekhez, a síksághoz, a vizekhez, összes természeti kincsünkhöz. Ismerjük hazánk történelmi viszontagságait, tiszteljük Szent István király örökségét, honvédő őseinket, szabadságharcos hőseinket, akik vérüket adták a hazáért.”

A biztonságpolitikai szakértő hangsúlyozza publicisztikájában, hogy „háborúk vagy Trianon elválasztottak minket, de soha nem osztottak meg. Mindegy, hogy Komáromban vagy Komárnóban laksz, magyarnak érzed és vallod magad”.

Nem hiányozhat a riport, például amelyben Böjte Csaba látogatását idézi fel a főszerkesztő. Csaba testvér a Marosszéki Kodály Zoltán Gyermekkar társaságában érkezett négynapos látogatásra a tó északi partjára. „A szentmisén kiemelte, hogy akik együtt imádkoznak, együtt is maradnak – idézte Teréz anyát, majd hozzáfűzte, ha az anyaországi és a Kárpát-medence más részein élő magyarok is így tesznek, akkor a határok sem választják el őket” – örökítette meg a szerző, akinek lapja nem siklik el a régió gazdag sportélete felett sem, miként nem feledkezik meg a mozgalmas múlt megidézéséről.

Pompásan illeszkedik az igényes lap a Veszprém-Balaton 2023, Európa kulturális fővárosa szellemiségébe, amelynek szlogenje: Magyarország új kulturális-kreatív régiója.